Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
Zöldségfélék szabadföldi termesztése - Paradicsomtermelés
Az egyéni termelőkkel kötött szerződések száma fokozatosan csökkent, számuk 1963-ban már csak 1930 volt. 1970-ig ez teljesen megszűnt, mivel az egyéni termelők árujukat a termelőszövetkezeteken keresztül értékesítették. Az 1970-es évek közepétől a gyár a felvásárlást és a beszállítást a termelőszövetkezetekre bízta. Később a szövetkezetek léüzemeket építettek, melyhez az anyagi és a szakmai segítséget is a gyár adta. 26 2 A termelés mennyisége a későbbiekben sem csökkent, erre az évenként kötött szerződésekben meghatározott termőterületek nagyságából következtethetünk: 26 3 A szerződésekben meghatározott terület nagysága (ha) 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 743 968 1068 1203 962 1082 1181 1267 1430 1135 A konzervgyár a termelőknek a szerződés értelmében, a leszerződött terület nagyságának megfelelő mennyiségű vetőmagot biztosított. Szabadföldön Jeszenszky Árpád adatai alapján, a „Dán export", „Bonner Beste", „Turul", „Jubileum", „Kecskeméti 3-as" fajtákat termesztették. 26 4 A palántát a termelők nevelték meg. Aki nem tudta megnevelni a palántát, az bérbe neveltette. Balástyán pl. Csányi József vállalt bérnevelést. A palántát hagyományos módon, trágyatalpas melegágyakban nevelte. Az ágyak a talajba voltak sülylyesztve, mintegy 40-50 cm mélyen. Az oldalát téglával rakták körbe. Vetés előtt az ágyakba 30-35 cm vastagon marhatrágyát raktak, melyre néhány cm vastagon homokkal kevert erdei földet szórtak. Erre vetették a magot. Vetés után a magot vékonyan, kirostált erdei földdel szórták le. Az ágyakat üvegkeretekkel fedték. A nevelésért járó fizetség négyzetméter számra történt. (43. kép) Paradicsom termesztésével ebben az időben szinte minden gazdaság foglalkozott. A fólia megjelenésével egyszerűsödött a plántanevelés. Kis területen - egy hold háztájin - egy család, erejéhez képest nagy mennyiséget tudott termelni. Téeszek is holdszámra termelték. Palántanevelő „kertészetek" alakultak. Ilyen kertészetből fejlődött ki a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet kertészete, melyet termálvízzel fűtöttek. A térség legmodernebb kertészetévé fejlődött, munkahelyet biztosítva a helybelieknek. Rúzsán is több hektáron termeltek paradicsomot. A téesztagok családjuk erejéhez mérten fogtak kisebb-nagyobb területet a téesztől. A palántálásnál a téesz gépét használták, segítettek egymásnak. A kapálás, műtrágyázás és a szedés a család dolga volt. Permetezést is a téesz gépével végezték. A munkáért, a szerződés értelmében, a leadott paradicsom árának 33 %-át kapták. Az értékesítéssel nem kellett foglalkozni, a leszedett paradicsomot a téesz lovaskocsikkal, később traktorral vontatott pótkocsikkal szállította el a föld végéről. 2h 2'Ebben az időben a fölvásárlást már országos szinten a területileg illetékes ÁFÉSZ szervezetek által létrehozott felvásárló telepek bonyolították. Hasonló körülmények között értékesítették a nagymarosi termelők a málnatermésüket. (Bali János 2001. 210.) 26 3 Bátyi Zoltán 1983. 426. 26 4 Jeszenszky Árpád 1965. 146. 98
