Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

Bevezetés

Bevezetés A

magyarországi paraszti gazdálkodásban, a 20. században végbement változásokkal párhuzamosan, a parasztság körében különböző gazdasági-társadalmi átalakulási folyamatok zajlottak le. A változások következtében a néprajztudományban hagyományos paraszti gazdálkodásként definiált rendszer, az ezredforduló tájára átalakult, modernizálódott. Ez az átalakulás vidékenként különböző formában ment végbe. A legtöbb helyen a hagyományos termelési rendszereket fejlesztették tovább, de számos körzetben új termelési technológiák bevezetésére került sor. Vizsgálatom elsősorban a kertészeti kultúra körében végbement változásokra összpontosít. A témában elsősorban a második világháború után jelentek meg néprajzi szempontú feldolgozások. Elsőként lehet említeni, Bálint Sándornak a szegedi fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának történetéről írott dolgozatait, illetve monográfiáját.

1 A kalocsai termőtájról csak később jelentek meg kisebb tanulmányok.

2 A dohánytermesztés szegedi hagyományairól szintén Bálint Sándor közölt tanulmányt,

3 de ekkor jelent meg Takács Lajosnak, a magyarországi dohánytermesztésről írt monográfiája is.

4 Ebben az időben láttak napvilágot más tájkörzetek jellegzetes kertészeti kultúráiról írott tanulmányok is. A makói hagymatermelésről Erdei Ferenc

5 után Boross Marietta,

6 Tóth Ferenc,

7 Halmágyi Pál

8 munkáit említhetjük. A gyulai zöldségtermesztő tájkörzethez tartozó eleki, mélykerékí kertészetekben folyó termelés több évtizedes múltra tekint vissza, melyet Kósa László dolgozott fel.

9 A Duna melléki kertészetek kialakulásáról Sipos Zsuzsanna közölt tanulmányt.

10 A szentesi zöldségtermelés történetét Czibulya Ferenc és Szalva Péter munkáiból ismerhetjük meg." A csányi dinnyések speciális kertészeti ismereteiket vándorlásuk során ismertették meg a helyi gazdálkodókkal. A dinnyések munkájáról több tanulmány is született.

1

2 Az egyes városok ellátására szakosodott szűkebb körzetek is nagy jelentőséggel bírtak a kertészeti kultúra fennmaradása szempontjából. Ilyen pl. a Budapest ellátását biztosító paradicsomtermelés,'

3 a közeli Vecsésen folyó káposzta- és zöldségtermelés,

1

4 a mohácsi és a negyedi káposztatermelés

1

5 a székesfehérvári Palotaváros zöld1 Bálint Sándor 1957.. 1959., 1962. 2 Nagy Angéla 1987., Fehér Zoltán 1987. 5 Bálint Sándor 1964. 4 Takács Lajos 1964. 5 Erdei Ferenc 1941., * Boross Marietta 1968. 7 Tóth Ferenc 1969., 1982., 1998., * Halmágyi Pál 1982. 9 Kósa László 1967. 1

0 Sipos Zsuzsanna 1959. " Czibulya Ferenc 1987., Szalva Péter 1959. 1

2 Boross Marietta 1957., 1959., Viga Gyula 1991., Varga Gyula 1993., Zentai János 1965., Töröcsik István 2002.. Lapu Istvánné 1983. 1

3 Boross Marietta 1956. 1

4 Boross Marietta NMEA. 8053. Káposzta- és zöldségfélék technikája (Vecsés), Krupa András 1970. 8