Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

Bevezetés

ségtermesztése,

1

6 a kiskanizsai „sáskák" kertészetei,

1

7 melyekről szintén kiváló tanulmányokat olvashatunk. A város ellátása mellett a nagykőrösi termelők a 19. század közepén káposztát és uborkát „szekerekkel mázsa számra" szállították Pestre.

18 Nagykőrös az 1960-as évekig jellegzetes tanyás település volt, ahol a hagyományos mezőgazdasági termelés családi keretek között valósult meg.

1

9 A magyarországi zöldségtermesztésre nagy hatással voltak a német és a bolgárkertészek is. A német kertészetek magyarországi működésének történetéről Boross Marietta kutatásai alapján tájékozódhatunk.

2

0 A 19. század második felében, a Bulgáriában kialakult gazdasági helyzet következtében több ezer kertész kényszerült az ország elhagyására. Közülük sokan Magyarországon találtak menedéket.

2

1 Mivel hazánkban a gazdasági fellendülés következtében a városi lakosság száma gyorsan növekedett, vele párhuzamosan nőtt zöldségfélék iránti kereslet is."

2 A bolgárkertészek szakmai ismeretei rendkívül széleskörűek voltak. A termelési és értékesítési technológiák, valamint az új fajták elterjesztésében alapvető szerepük volt.

2

3 A bolgárkertészek magyar konyhakertkultúrára gyakorolt hatásáról Varga Gyula, Surányi Dezső, Boross Marietta, Csorna Zsigmond és Czbulya Ferenc tudósít.

2

4 Szentesen és környékén az 1870-es években telepedtek le az első bolgárkertész családok.

2

3 Szegeden a bolgárkertészeknek a 20. század elején három „kerttelepük" volt. „Bevezették a korai termelést, már július elején öszikáposztájuk jön tömegesen a piacra. Termelésüknek főelőnye a föld többször való gazdaságos kihasználása, továbbá, hogy rendkívül szorgalmasak." - írta Szűts Mihály.

2

6 A leghíresebb szegedi bolgárkertész Avramov Illés (1889-1975) volt, aki 1914-ben először Kiskunfélegyházán telepedett le, majd onnan 1920-ban költözött Szegedre. Kertészete a Kátai-közben volt. A kertészet területét 1963-ban sajátították ki. Avramov Illés idős korában a Kálvária sugárúti házának kis kertjében folytatta a kertészkedést haláláig.

2

7 Kiskunfélegyházára az első bolgárkertész családok a 20. század elején költöztek. A gazdaságok fejlődése az első világháború után gyorsult fel. Kiskunfélegyházán a legnagyobb bolgárkertész Ilié Kutuzov volt, akinek négy kertészete volt, ő maga már nem dolgozott, csak az irányítással foglalkozott.

2

8 Több kertészetben „szakmunkásokat" és alkalmi munkásokat alkalmaztak, kik magyarok voltak. Később, az 1950-es években, a már kertésztapasztalatokkal bíró gazdák, illetve fiatalok, a Budapest környéki bolgárkerté1

5 Boross Marietta NMEA. 10305. Káposztatermelés (Mohács) 1

6 Gelencsér József 1982. 40-42., Demeter Zsófia-Gelencsér József-Lukács László 1990. 105-112. 1

7 Molnár Ágnes 2005. 127-138., N. Szabó Gyula 1929. 353-358. " .Nóvák László 1986. 248.. Galgóczy Károly 1894. 1

9 Nóvák László Ferenc 2004. 132. 2

0 Boross Marietta 1963., 1986. 2

1 Boross Marietta 1973. 31. 2

2 Csorna Zsigmond 1987. 114. 2

3 Csorna Zsigmond 1987. 125. A témáról ld. még: Varga Gyula 1974. 2

4 Varga Gyula 1974., Surányi Dezső 1981., Boross Marietta 1973., 1986., Csorna Zsigmond 1987., Czibulya Ferenc 1987. 2

3 Czibulya Ferenc 1987. 101., Mód László 2003. 27. 2

8 Szüts Mihály 1914. 186. 2

7 Csizmazia György 1999. 17. 2

8 Csorna Zsigmond 1987. 121. 9