Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)

Csók István: Sokác lányok

gatja, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly a tanárai. 1886-87-ben a müncheni festőakadémiára jár, majd 1880- tól a párizsi Julien Akadémia hallgatója. Ebben a korszakában J. Bastien- Lepage van reá is nagy hatással. 1890- ben visszatér Münchenbe, s ekkortól készült műveivel sorra nyeri a nagy európai városok (Párizs, Becs) jelentős díjait. 1895-96-ban a Dunántúlon festi a színes viseletű sokácokat. 1903-tól hét évig Párizsban él és alkot. 1911-ben hazaköltözik Budapestre.

Művészetének első, realista jellegű korszakában, annak is a második fázisában foglalkoztatta a színpompás sokác népviselet festői megörökítésének problémája. A Lucs-gyűjteménynek több darabja is köthető ehhez az alkotói periódushoz, de egyik legizgalmasabb példája a „Sokác lányok” című kompozíció. A kép előterében két fiatal nőalak látható, akiknek közös vonásuk, hogy jellegzetes, színes csíkos felsőszoknyát viselnek. A bal oldali nőalak piros kabátkája jelenti egyértelműen a festmény fókuszpontját. Az ő figurájának halk ellenpontját jelenti a jobb oldali nőalak középkék alapon virágmintás blúza, amely oldott festőiségével finom harmóniát alkot a háttéri motívumok - lombos fák, bokrok és a távoli háztető - festésmódjával. A kompozíciót a két nőalak mögötti deszkakerítés sávjai fogják ösz- sze, melyek a csíkos mintás felsőszoknyák sávozott mintájára rímelnek rá. A két fiatal nő arcának finom reflexei a posztimpresszionistákra jellemző festői megoldásokat mutatják.

Egyfajta oldott festőiséget fejleszt tovább Perlmutter Izsák (1866-1932) az ezüstös koloritú, szinte már misztikus hangulatú „Gyümölcs-csendélet ”-én. Perlmutter Izsák festőművész Budapesten Magyar-Mannheimer Gusztávnál, Bihari Sándornál és Karlovszky Bertalannál tanul. 1891-ben a párizsi Julien Akadémia hallgatója. 1898 és 1904 között Hollandiában táj- és életképeket fest, ahol Jozef Israels, a svéd Anders Zorn művészete, valamint a francia impresszionisták hatnak rá.

1904- ben tér haza. és impresszionista szemléletű városképekkel, alakos enteriőrökkel szerepel a kiállításokon. Rendkívüli elmélyedéssel fejleszti művészetét, melynek tárgyát leginkább lakóhelyének, Rákospalotának környéke és népe szolgáltatja.

1905- ben állami kis aranyérmet, 1906-ban állami nagy aranyérmet kap. Külföldön (St. Louis, München, Róma) is jelentős sikereket ér el. 1921-ben és 1930-ban az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendeznek műveiből.

„Gyümölcs-csendélet” című olajképe a Lucs-gyűj- temény egyik legizgalmasabb darabja. A festmény az előtér, középtér, háttér problematikáját egyetlen talányos vizuális élménnyé oldja fel. A kompozíción belüli vízszinteseket és függőlegeseket az ablak- párkány és ablakkeret határozott egyenesei szolgáltatják, melyek elosztása a képfelület egészében az aranymetszés szabályait követi. Az ablakpárkányra helyezett üvegtál, a tálról lelógó csipketerítő, a tál mögötti mintás - ám áttetsző - függöny, valamint a függönyön és üvegen túli fák együttes látványa különös és meglehetősen elbizonytalanító téri élményt nyújt. A teljes kompozíciót átszövő csipkeszerű felület ugyanakkor sajátos képi összefüggésbe kerül a fénytől fürdetett gyümölcsök határozott testiségétől. A terek és formák már-már misztikus