Gaskó Béla - Varga András: Csak egy földünk van (Szeged, 2007)
Gaskó Béla: Az élet kialakulása - Varga András: Ásványok és kőzetek világa
Igyekeztünk olyan tematikát és információ-transzformálást kidolgozni, amely széles érdeklődői réteget képes megszólítani. A tájékozódást kétnyelvű (magyar és angol) feliratok, magyarázó táblák és szövegblokkok szolgálják. Képzeletbeli barangolásunk részben az időrendet követi, részben az egyszerűbb életközösségektől kiindulva halad a mind bonyolultabb szerveződések irányába. AZ ÉLET KIALAKULÁSA A Föld és az élet keletkezésére az egyik lehetséges választ a teremtéselméletek adják. Ezekben (akárcsak a természettudományos magyarázatokban) egyszeri, különleges körülmények között bekövetkező eseményről van szó. Linné Károly 1758-ban a „Sys- tema Naturae” c. műve 10. kiadásában így foglalja össze a teremtés és az élővilág kapcsolatát: „Species sunt constantissime.” A fajok állandóak. „Species tot numeramus, quot diversae formáé in principo sunt creatae.” A fajok száma annyi, amennyi különböző formában kezdetben teremtetett. A természettudományos magyarázatok szerint a Világegyetem hozzávetőlegesen 15 milliárd évvel ezelőtt az Ősrobbanás részecskéiből tömörült ösz- sze. Naprendszerünk 4,6 milliárd éve megsemmisült égitestek „poraiból” alakult ki. Formálódó Földünk látképe sokban különbözött a jelenlegitől. Hiányoztak a tengerek, mindenütt óriási tűzhányókitörések tomboltak. A ritka légkörben - amelynek összetétele is más volt, mint napjainkban - a kozmikus sugárzás erőssége többszörösen meghaladta a ma mérhető értékeket. Ahogy a felszín hűlni kezdett, egyre több vízgőz csapódott le. A vulkáni hasadékokból kitóduló vizek növelték ennek mennyiségét. Az erős elektromos kisülések hatására a vízgőzzel keveredett gázokban különleges szerves vegyületek, ami- nosavak képződtek. Az aminosavak az Ősóceán „nátriumkloridos oldatában” rézion katalizátorok segítségével oligomerpeptidekké alakultak. A továbbfejlődést a dezoxirobonukleinsavak megjelenése tette lehetővé, ezek ugyanis képesek önmaguk megkettőzésére. Az élet keletkezése a már említett vízi közegben történt, mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt. Oparin elmélete szerint az első élőnek tekinthető organizmusok a baktériumoknál is egyszerűbb felépítésű „koacervátumok” voltak. A hipotetikus élőlényt később a tudomány számára megismerhető egysejtűek követték. Az első megkövült sejtek korát a szakemberek 3,5-3,6 milliárd évesre becsülik. A légköri szabad oxigénmolekulák, az evolúció „hajtóanyagai” 2 milliárd éves múltra tekintenek vissza. A kozmikus sugárzástól védő ózonpajzs értelemszerűen ennél fiatalabb. Kiállításunkban a kezdeteket forgó földgömb érzékelteti, amelyhez képekből álló „időspirál” csatlakozik. Ezen az élet keletkezésétől napjainkig eltelt időszak főbb fejezeteinek jellegzetes állatai és növényei láthatók. ÁSVÁNYOK ÉS KŐZETEK VILÁGA Az ásványok, ásványi nyersanyagok az ember történelmében mindig fontos szerephez jutottak. A fejlettebb kőeszközök elkészítésére már válogatni kellett a nyersanyagot, pattintásra, hasításra nem minden anyag felelt meg. A fémek megjelenésével az érctartalmú kőzetek kerültek előtérbe. Először röviden áttekintjük az ásványok, kőzetek kialakulásának jellemzőit. Az ásványokat, ásványtársulásokat keletkezésük alapján három fő csoportba soroljuk: 1. Magmás ásványok. 2. Mállási és üledékes ásványok. 3. Átalakult (METAMORF) ásványok. ■Q Magmás ásványtársulások A Föld felszíne alatt meghatározott mélységben az ott uralkodó hőmérséklet és nyomás hatására a felszínen szilárdnak ismert kőzetek megolvadnak. Ez az izzó anyag a fizikai törvényszerűségeknek megfelelően a kisebb nyomású területek felé igyekszik. A kőzetek repedési alkalmasak a magma felszínközeibe, illetve a felszínre jutására. Ezek a repedések nem folyamatosan vezetnek a felszínre, gyakran előfordul, hogy a magma megreked a kéregben. Mivel itt már csökkent a hőmérséklet és a nyomás, lassan ismét szilád kőzetté alakul, ezeket intruziós vagy mélységi magmás kőzeteknek
