Gaskó Béla - Varga András: Csak egy földünk van (Szeged, 2007)
Gaskó Béla: Az élet kialakulása - Varga András: Ásványok és kőzetek világa
nevezzük. Amennyiben az olvadék lávaként a felszínre jut, akkor effuzív vagy kiömlési magmás kőzetek keletkeznek. A magma fokozatos kihűlésekor alkotóelemei kikristályosodnak. A magma kikristályosodási folyamatát három fő szakaszra bontjuk: a. előkristályosodási szakasz b. főkristályosodási szakasz c. utókristályosodási szakasz Az első szakasz 1500 és 900 Celsius fok közötti hőmérsékletre tehető. Itt főleg a kovasav tartalmú kőzetek és ércek képződése a jellemző. Ezen szakasz legfontosabb ásványa a kromit, magnetit. A nehézszulfidok, így a pirrhotin, a kalkopirit, súlyuknál fogva a magmatömeg aljára süllyednek, és jelentősebb ércfelhalmozódások jönnek létre. Nikkel, vas, réz és króm telepek alakulnak ki. A főkristályosodási szakasz 900 és 700 Celsius fok között zajlik le. Ez a kőzetalkotó ásványok keletkezésének periódusa. Vasban, magnéziumban, kalciumban gazdag, ellenben kovasavban szegény ásványok, mint az apatit, piroxének, amfibólok válnak ki. Majd ezeket követően a nagyobb kovasavtartalmú csillámok, kalcium-nátrium földpátok is megjelennek. Az utókristályosodási szakasz 700 Celsius fok alatt játszódik le. A pegmatitios fázisban, 700-500 Celsius fokig földpát, kvarc, muszkovit kristályokból álló kőzetek alakulnak ki. Az 500-350 Celsius fokig terjedő szakasz a kvarc, ónkő, wolframit, topáz, fiuorit kiválásának hőmérséklete. A 375 Celsius fok alatti hőmérsékleten a kiválás már forróvizes oldatból történik, ezt a szakaszt nevezzük hidrotermás fázisnak. A hidrotermás ásványképződésnek sokszor jellegzetes megjelenési formája van. A melegvizes oldatok gyakran követik a kőzet repedéseit, hasa- dékait. Telérrendszer alakul ki. Az ásványok kiválása gyakorta szakaszos. A teléreken jól nyomon követhetők ezek a szakaszok és a kiválási sorrend. A telérek falán a legidősebb ásványok találhatók, a középvonalban kristályosodnak a legfiatalabbak. A teléreket leggyakrabban a kvarc tölti ki, de sokszor kalcit, fiuorit, dolomit, szfalerit is megtalálható. A kialakuló kristályok méretére hatással van a lehűlés sebessége. Lassú lehűlés esetén nagyobb kristályok keletkeznek. ■Q Mállást és üledékes ásványtársulások A Föld felszínén lévő kőzeteket különböző tényezők érik, ezek a szél, a levegő gázai, a víz, a hőmérséklet ingadozása. Beszélhetünk fizikai ap- rózódásról és vegyi mállásról is. A felaprózódott kőzetek és ásványok szállítás utáni (víz) felhalmozódása során a nagyobb fajsúlyúk miatt toriatokat alkotnak. így felhalmozódhatnak például a magnetit kristályok, különböző drága- és féldrágakövek. Az aranymosás Magyarországon ilyen toriatok anyagának átmosásával történt. A vegyi mállás során az oldatba került anyag kicsapódással válik ki. Vegyi eredetű üledékes ásvány a kősó, gipsz, karbonátok, mangánérc telepek. A felszínre kibúvó ércteléreknél megfigyelhető az oxidációs és a cementációs öv. Az elsőben az oxigénben dús csapadékvíz kilúgozza a telér felszíni, felszínközeli részét, majd az áramló talajvizes részben az oldott anyagokban feldúsult víz átitatja a kőzetet, és kialakulnak a másodlagos oxidációs, cementációs ásványok. Néhány érc és ezek másodlagos ásványai: vasércek — sziderit, vivianit, geothit, vasokkerfélék, rézércek - termésréz, kuprit, azurit, malachit, dioptáz, kalkanit. Az üledékes ásványegyütteseknél meg kell említenünk az alumíniumdús ásványegyütteseket. A bauxit földes megjelenésű, finomszemcsés kőzet. Kialakulásához trópusi klíma szükséges. Legfontosabb ásványai a gibbsit, diaszpor és böhmit. Ezek mellett vastartalmú ásványok is találhatók, pl.: goethit, limonit. Ez utóbbiak okozzák a bauxit sárga, illetve vörös színét. ■Q Átalakult (METAMORF) ásványtársulások A földkéreg különböző mozgásai során a már kialakult kőzetek, ásványok ismét a réteg mélyebb régióiba kerülnek. A megváltozott fizikai, kémiai hatások folytán új ásványokká és kőzetekké alakulnak. Ez a folyamat a metamorfózis. A szerkezeti átalakulás a magas hőmérséklet és a nagy nyomás hatására játszódik le. A metamorf kőzetek egyik jellemző tulajdonsága a palásság, azaz a kőzetalkotó ásványok elrendeződésében megfigyelhető irányítottság. Ezeket a kőzeteket
