Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

A mindennapok (gyermekei mondják) A Mesternek mi volt a kedvenc étele? „A Lak, kakieves, kakfőzelék. Meg a kíres „Strokl-kalács". Ezt Caroline nagymamától tanultuk, lengyel étel. Vajas kelesztett tészta. Este kovászolták, kajnalkan dagasztották. A dagasztás műveleténél mindig jelen kellett lennie az egész családnak, apával az élen. Hajnali káromkor körülültü ka da gasztó teknőt és amíg a lányok dagasztottak, mamána k Sckeffel „Säckingeni tromkitásákól" kellett felolvasnia..." Ünnepek „A karácsonyfánkon mindig csak gyertyák és kőralmák, meg agyagkól gyúrt cukrok és sütemények voltak. A gyertyákat is agyaggal erősítette Apám a fára. Mikuláskor mindig felöltözött Mik ulásnak, a modelljeit felöltöztette angyaloknak és ördögöknek, ottkon sütettett egy rukáskosárnyi mézeskalácsot, Caroline nagymama régi kák os formáikan virágokat, koszorúkat, kacsákat, mikulásokat, ekkez még vásárolt nagy tömegnyi cukorkát és ezekkel az ajándékokkal felszerelve végigjárta az Epreskert me lletti - a S zondy utca és a Nyugati pályaudvar által —katárolt szegénynegyedet, akol minden gyereknek juttatatott a sok jókól. Amikor erről a körútjáról kazajött, átöltözött krampusznak, fekete trikót, kifordított kun dát vett magára, a fejére fekete karisnyát kúzott, amire zergeszarvakat erősített és szájákól nagy piros nyelv nyúlt ki. így ült fel a fiákerre, mégpedig a kocsis mellé, a kakra és végiglátogatta a karátait... Este pedig kengáli tüzet gyújtott a kertken...,, Elet az Epreskertken „Az epreskerti római átrium közepén aranykalas medence volt, azt ültük körül esténként, a zenélő órák muzsikáltak, a kandalló parazsákan krumplit, almát sütöttünk, a majom is köztünk ült, ő is kúzta a parázskól a krumplit és ka nagyon forró volt, két tenyere közt dokálta, amin Apánk jóízűt kacagott. Kis medvekocsunk is ott kemperg ett - Markup Béla meg is mintázta egyszer — tökknyire a kéményken mászkált és szörnyű kormosán került elő. Aztán amikor nevetve kiakáltunk rá, kogy milyen maszatos — mintka megértette volna, végignézett magán és Leugrott az aranykalak közé fürdeni. De megesett, nogy az Állatkertkői kölcsönkapott óriáskígyó is ott tekergőzött körülöttünk és delfin is úszkált a medencéken... Az állatokat ren dk ívül szerette! Az Epreskertken álland oan tel e voltunk állatokkal. Nemcsak azért, mert modellnek kasználta őket a maga és tanítványai számára, kanem, mert nagyon vonzódott az állatokkoz.. Kutyákon, macskákon kívül medve, róka, majom, mókus, mormota, gólya élt nálunk. Szegény gólyának fél láka volt, apám készített neki „műlákat . A mormota lyukat fúrt magának a műterem padlójáka és az alatt lakott. A majom „lakosztálya" az aklak feletti párkányon elkelyezett láda vo lt, kifelé néző aklakán kerek lyukkal, ami köré Apám fodros krézlit rajzolt, úgykogy amikor a majom kidugta a fejét a lyukon, nyaka körül fodor díszlett. 27