Molnár János: Az 1956-os forradalom Szegeden és Algyőn : Ahogyan átéltem és láttam (Szeged, Móra F. Múzeum Múzeumi Tudért Alap., 2006)

Az 1956-os forradalom Algyőn - Október 28. vasárnap

Itt Algyőn ilyen felkészültség ellenére sem került sor fegyveres harcra! Hogy mi lett volna ha, mondjuk egy orosz gép le akart volna szállni — azt nem érdemes találgatni! Részünkről az elszántság megvolt! Mi is követtük az ország különböző helyein zajló eseményeket. A beérke­ző híreket, a biztatást és ennek erőnk és lehetőségeinkhez mérten helyt akar­tunk állni! A hírek Az a rádió, amit mi örököltünk az előző tanácsi dolgozóktól, a községhá­zán, igen gyenge állapotban volt. Ha csak módunkban állt, akkor bekapcsol­tok, és megpróbáltunk híreket kapni az országból és a Szabad Európa Rádió­ból (SZER). Nagyon erőtlen és zavart adásokat tudtunk fogni. Az egyik részről szá­munkra kedveződen híreket hallottunk, a másik részről pedig biztatást! A SZER, a világ összefogását közvetítette számunkra. Még amerikai segítséggel is biztatott bennünket! A magyar kérdés még az ENSZ napirendjére is felkerült (nagy nehezen)! Akkor még nem tudtam - Amerika cserbenhagyott bennünket! Ez az idegfeszítő várakozas — huzavona őrölte az embereket. Özönlenek a szovjet páncélos egységek az országba. Jöttek a hírek a határ­állomásokról. Tárgyalnak az orosz csapatok kivonásáról. Átalakul a kormány! Jönnek az amerikaiak! A helyi kommunisták készülnek visszavenni a hatalmukat! stb. Minden óránk nehéz volt! A gyávák már nem voltak az utcán. Mert bizony ezekben a lelkes tömeg­megmozdulásokban, hangos tüntetésekben ott volt mindenki. A megfigyelő, a számító, a helyezkedő, a becsületes de félő és az önfeláldozó ember — de még a tudadan is! Nagy Imre miniszterelnök A különböző rádióadásokból a miniszterelnököt hallgatva, arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy nekünk hozzá kell igazodnunk - de nem is volt más választásunk. Reménykedtünk, hogy az ő vezetésével győz a forradalom. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom