Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - Guba Szilvia: A tárgyi ellátottság kutatása az európai etnológiában

zálása, valamint az azóta tudománytörténeti fordulatnak is nevezhető intézményiszemléletbeli átalakulások, vagyis az európai etnológia megszületése. A technika fogalma szinte a népi kultúra ellentétpárja maradt egészen az ötvenes évekig, amikor Wilhelm Brepohl fémjelezte „ipari néprajz" fogalma útra indult.

2 Ez egyben kiindulópontot is jelölt: a néprajzi kutatásoknak, problémafelvetéseknek és vizsgálati módszereknek haladniuk kell az idővel, hiszen a technika mindennapi életben való térhódítása olyan kölcsönös viszonyt alakít ki a felhasználó és az eszköz között, melynek hatásait nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Elsőként Hermann Bausinger hívta fel a figyelmet arra, hogy technika és népi kultúra nem ellentétes fogalmak, hiszen a technikai vívmányok és eszközök utat találnak a mindennapi életbe és mindennapi kultúránk részévé lesznek, használatuk természetessé válik, mely által lényegesen (át)formálódnak élet- és munkakörülményeink, megszokott életmódunk.

3 A technika, a népi kultúra részeként új társadalmi és szellemi valóságot hoz létre, korábbi horizontokat mos össze, mely Bausinger terminológiájával élve olyan - ambivalens - dinamikát termel ki, amely egyszerre térbeli (népi kultúra, mint egzotikum), időbeli (divat és szokások) és társadalmi expanziót indít el. Bár Bausinger megállapításai nem maradtak visszhang nélkül, sőt néhány kisebb kutatás meg is erősítette elméleti feltevéseit,

4 a néprajztudomány mégsem reflektált rá kellő időben és mértékben. A eszközvizsgálatok egyik legnagyobb vállalkozása is a hagyományos "technika előtti" eszközök bemutatását tűzte ki céljául: a svájci néprajzi társaság 1963-tól folyamatosan Sterbendes Handwerk, vagyis haldokló kézművesség címmel, mára több mint 60 kötetből álló sorozatot adott ki, melynek célja a hagyományos kézművesmesterség által előállítható eszközök bemutatása. A sorozat címét csupán az elmúlt években változtatták Altes Handwerk-re (Régi kézművesség), s 1990-től már azokat a kézmüvesmesterségeket is tárgyalja, melyek eszközeik előállításában egyszerű technikai eszközöket is használnak. A köteteket újabban Alfons Maissen a második világháború idején, különböző kézművesmesterségeket megörökítő dokumentumfilmjei egészítik ki. Hasonlóan konzervatív irányzatot követett az 1960-as években, SchleswigHolstein tartományban Arnold Lühning által elindított program, mely az összes technikai eszközt, leszámítva az adott területen elsőként használt eszköz prototípusát (pl. az első varrógép) száműzte gyűjteményeiből, kutatását és tudományos feldolgozását egyenesen más tudományterületek kutatási feladatának határozta meg.

5 Közel 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy tudományos konferencián előtérbe kerüljön a technika és ember kapcsolatviszonyának problematikája, melyet 1991-ben a hágai „Iparizált ember" (Der industrialisierte Mensch) című tanácskozás vitatott meg. Hermann Bausinger első összefoglalása óta, a technikai fejlődés előrehaladtával nem csupán ember és technika természetes együttélése valósult meg, hanem egyfajta szimbiózisa, ezért a néprajzi kutatásnak már nemcsak a technika mindennapos jelen2 Brepohl, W. 1951. 115. 3 Bausinger, H. 1986. 13. 4 Bentzicn, U. 1961, Braun,R. 1965. 'Lühning, .A 1969.74. 434