Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - Guba Szilvia: A tárgyi ellátottság kutatása az európai etnológiában

létével, hanem a technizált mindennapokkal, a technizált világban lezajló mindennapi cselekvések vizsgálatával kell foglalkoznia. E kutatás elméleti irányvonalát újabban a berlini kultúrantropológus, Stefan Beck foglalta össze.

6 A hatvanas évek végén-hetvenes évek elején kirobbant elméleti viták, a szakma újrapozicionálása és az első európai etnológiai intézetek megalakulása után a tárgykutatás néhány évre kívül reked az empirikus kultúrakutatás látószögéből. A joggal „történeti fordulat"-ként aposztrofált későbbi szemléletváltásnak köszönhetően sokrétű és nagy mennyiségű levéltári forrás bevonásával új témák jelentek meg a tárgykutatásban. A münsteri iskolateremtő kezdeményezés Günther Wiegelmann és RuthElisabeth Mohrmann tevékenységéhez kapcsolódik. A Günther Wiegelmann vezette munkacsoport egyik legfőbb kutatási területe a mindennapi élet, és ezen belül a munka- és életmód anyagi változásainak vizsgálata lett. A korábbi kutatás elsősorban a tárgyak funkciójára, tipologizálására koncentrált, azok a szociokulturális folyamatok, amelyek a tárgyak használatával együtt zajlanak, csak a münsteri kutatások eredményeivel kerültek előtérbe.

8 Ruth-E. Mohrmann hívta fel a figyelmet a lakáskultúra összetett kérdéskörére: a házban zajló élet fogalma alatt bővebb tartalmat kell keresnünk, szemben a korábbi alvás, főzés, étkezés és szállás fogalmakkal szemben: ma a lakni szó alatt minden olyan cselekvést és interakciót értünk, amelyet a házon belül és közvetlen környezetében végeznek.

9 A lakáskultúrának van azonban egy tárgyi vetülete is, melynek változásával átalakul a ház és a benne eltöltött mindennapok világának tartalma is, a ház tereinek funkciói, struktúrája.

10 Az életmód és tárgyi ellátottság összefüggéseinek néprajzi vizsgálata mellett a MohrmannWiegelmann fémjelezte kutatásokban hangsúlyos szerepet kaptak a társtudományok, mint például a szocioantropológia és a városszociológia lakáskultúra és lakberendezés témakörében elért eredményei, a modem szemléletű agrártörténeti és társadalomtörténeti tanulmányok eredményei. A ház és berendezése, valamint a benne megvalósuló lakáskultúra történeti, társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggéseit a münsteri iskola szellemében több kiváló tanulmány értékeli, pl. Konrád Bredahl gyakorlati-elméleti összefoglalása a történeti lakáskultúra összefüggéseiről", Sabine Hacke-Reuter tisztaszobára vonatkozó megfigyelései

1

2, Bernhard Klocke lakás felszerelési tárgyairól

1

3, Margret Hansen paraszti lakáskultúra mai formáiról

1

4 stb. íródott önálló kötetei. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a münsteri egyetemen zajló hagyományos eszközkutatásról sem, pl. Hinrich Siuts munkája - bár a szakma őt leginkább folkloristaként jegyzi - ergológiai témájú összefoglalása a mai napig alapvető kézikönyv.

1

5 6 Beck, S. 1997. 7 Hofer T. 1984. 6

Iff 8 Wiegelmann G. 1987. 9 Mohrmann, R.-E. 2001. 141. 1

0 Mohrmann, R.-E. 1990. " Bredahl, K. 1995. 1

2 Hacke-Reuter, S. 1987. 1

3 Klocke, B. 1980. 1

4 Hansen, M. 1998. 1

5 Siuts, H. 1982. 435