Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához
Ez szinte megegyezik a Hetés határainak mai felfogásával, azzal a kiegészítéssel, hogy a Hetéshez Hidvég és Bánuta falvak is hagyományosan kötődtek, de ezek a települések nem a dobronaki, hanem a lendvai plébániához tartoztak, Dobronak mezővárosa pedig sosem számított hetési településnek. A 17. század vége felé Esterházy Pál, a lendvai uradalom birtokosa új plébániatemplomot építtetett, amely 1747-ben leégett. Ekkor égett le vele együtt a fáraháza, azaz a paplak és a plébánia irattára is. A dobronaki plébánia 1777-ig a Zágrábi Egyházmegyéhez tartozott, amelyet 1090 és 1095 között Szent László királyunk alapított. 5 6 1777. június 16-án a IV. Pius pápa és Mária Terézia királynő által kiadott pápai bulla alapján kihirdették a szombathelyi püspökség felállítását. A dobronaki plébánia is az újonnan alakult püspökség, szűkebb értelemben véve pedig az alsólendvai esperesi kerület fennhatósága alá került. A ma is meglévő templomot 1794 és 1796 között építették fel, 1500 lélek számára. A templomnak három harangja van: a nagyharang ötmázsás, amelyet Grazban öntöttek és 1799-ben szenteltek fel Szent Jakab tiszteletére, a másik harang három, a harmadik pedig két mázsa súlyú. 5 7 1839-ben egy püspökségi határozat értelmében Kebele vend falut a dobronaki plébániához csatolták. Ettől kezdve vend nyelven is folytak az istentiszteletek, amit az 1844-es, 1854-es és 1874-es Schematismus-ok is bizonyítanak. 5 8 De a plébániában szórványosan élő kis számú vend lakosság számára Hylas Imre plébános már 1688ban horvát nyelven prédikált. Ezek és ehhez hasonló adatok új fénybe helyezik a vend népesség nemzetiségi helyzetét a Magyar Királyságban és világosan ellentmondanak a délszláv történészek által annyiszor túlhangsúlyozott magyarosítás valódiságának. A trianoni döntések hátrányosan érintették a hetési lakosok vallásgyakorlatát is. Az anyaországban maradt hetési falvak, tehát Bödeháza, Gáborjánháza, Jósecz (Szentistvánlak), Szijártóháza és Zalaszombatfa templom és pap nélkül maradtak. Ezért a dobronaki plébániától elszakított községek 1932-ben templom építésébe kezdtek, melynek felállításához Esterházy Pál herceg is adománnyal járult hozzá. Az építkezés 1934-ben fejeződött be. A plébánia 1983. évi megüresedése után a lenti káplánok végezték az egyházi szolgálatot, 1988-tól pedig a rédicsi plébánosok. 5'' Igaz, hogy a 20. század elejéig a hetési falvakban nem épült „kőtemplom", de mindegyik faluban harangláb, azaz szoknyásharang állt. Szoknyásharangot ma már csak Kámaházán, Göntérházán és Szijártóházán találunk. Eredetileg egészében fából készültek, de a 20. század derekától már bádoggal, újabban pedig, mint például a szijártóházit, cseréppel fedik. Emellett számos útmenti kereszt is szolgálja a hívők lelki igényeit. Hetés falvainak határában 2002-ben 23 kereszt állt, nagyrészt az útkeresztőződéseknél és a temetőkben. A hetési falvak szakrális építményeit a következő felosztásban találjuk meg: Bánután kápolna és egy útmenti kereszt. Bödeházán egy útmenti kereszt. 5 6 Kristó Gy. 1994.739. 5 7 Varga S. 1997. 18-19. és Szombathelyi Egyházmegye névtára 1906. 127. Lásd még: Géfin Gy. 1935. 5 8 Varga S. 1997.20. 5 9 Tantal ics B. 1997a. 99-101. 242
