Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához

Gáborjánházán templom és egy kereszt a temetőben, Göntérházán templom, egy szoknyásharang és három útmenti kereszt, Hidvégen egy téglából épült harangláb, egy útmenti és egy temetői kereszt. Szentistvánlakon egy kápolna és két útmenti kereszt, Kámaházán egy szoknyásharang, egy útmenti és egy temetői kereszt, Radamosban templom, határában pedig négy útmenti és egy temetői kereszt, Szijártóházán szoknyásharang és egy útmenti kereszt, Zalaszombatfán egy kápolna, egy útmenti és egy temetői kereszt, Zsitkócon pedig egy kápolna és négy útmenti kereszt található. A hetési temető A hetésiek végső nyugvóhelye is Dobronak településhez kötődik, hiszen a dobronaki plébániatemplomtól északra helyezkedett el a hetési temető. Saját temetőt csak 1872 után létesített minden hetési település. Mindaddig minden hetésit itt temettek el. Az első világháború után már csak igen ritkán temetkeztek a hetési temetőbe, így idővel elhanyagolttá vált. Az 1940-es években itt már csak kisszámú vas- és kőkereszt állt elszórtan. A temetőt felszámolták, az ott lévő nagy kőkeresztet a dobronaki Felsőhegyre, a Deák-kút melletti területre helyezték át. A Hetési temető helyén először labdarúgópályát létesítettek, ma pedig egy lakótömb áll ott.

6

0 Hetés lakossága a statisztikai adatok tükrében A hetési és a muravidéki magyarság lélekszámának csökkenése (is) mind a mai napig tart. A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához és utána Szlovéniához csatolt 6 hetési községben 1910-ben 1847 ember élt, 1935-ben 2075, 2002-ben pedig 1153. Ez 44,4 %-os népességcsökkenést jelent az utolsó 77 évben. A magyarországi hetési falvakban még drasztikusabb a lakosság megfogyatkozása. 1931-ben 1351 lelket számoltak össze, 2001-ben pedig csak 267-et. Ebben az időszakban itt 80,2 %-os népességcsökkenés következett be. Egybevéve a két országban lévő hetési községeket az utolsó 70 évben 58,5 %-kal csökkent a lakosság száma. ' Hetés nemzetiségi összetételét a 20. században hathatós változások érték. A trianoni határ meghúzása után 1925-ben Hidvégre, 1931-ben pedig Kámaházára az akkori jugoszláv hatalom jelentős szlovén ajkú lakosságot telepített. A telepesek számára mindkét esetben a Lendva-Dobronak főút kétoldalún új falurészt, úgynevezett kolóniát alakítottak ki. Az 1910. évi összeírás szerint Hetés lakossága 98,1 %-ban volt magyar nemzetiségű. Ez az arány 199l-re 73,5 %-ra csökkent.

6

2 Vallásfelekezeti viszonylatban a tájegység egységes képet mutat, hiszen a hetésiek szinte kizárólag a római katolikus hitet gyakorolták. Az 1910. évi népszámlálási adatok szerint a hetési falvak népessége 98,7 %-a római katolikus vallású volt.

6

3 6

0 Varga S. 1997. 62-63. 6

1 Lásd a hetési falvak népszámlálási adatainak táblázatát. 6

2 Magyarországon 1990-ben, Szlovéniában pedig 1991-ben végeztek népszámlálást. " A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. MKKSH Bp. 1912. 78-81. 243