Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához

és a Tótsági hegyekből

5 kapja vizét. Dobronaknál a magyar nyelvterületre érvén Hetés dél-nyugati határát jelenti, mégpedig Radamos és Bánuta településeknél. Áthaladva Alsólendván, Szentkirály határában a Kerka folyóval egyesül és Szemenyénél a Murába ömlik. A Lendvavíz olykor még a 20. században is mocsárrá alakította Hetés és Alsólendva nyugati és dél-nyugati határát, ami kiváló védőövezetet jelentett. Ám a 19. században ez már több kárral, mint haszonnal járt. Ezért 1826-ban 3 öl szélességű és 2800 öl hosszúságú szakaszon Alsólendva és Hetés között a „Tekintetes Nemes Vármegye" szabályozást hajtott végre. Ennek a csatornának a kiásatása körülbelül 1800 holdnyi, addig hasznavehetetlen területet szabadított fel.

6 Hasonlóan, mint nyugatról a Lendvavíz árterülete, a Kebelei- és a Szentgyörgyvölgyi patakok félkörben keleti, észak-keleti és dél-keleti oldalról jelentik Hetés határát. A két patak vize posványos, mocsaras övezetet alakított ki árterében. Északi oldalról pedig a Riganócidomb, a Dobronaki-hegy és a dimbes-dombos Kebelei-erdő

7 sűrűje védte ezt a körülbelül 7x7 km kiterjedésű területet, amelynek tengerszint feletti magassága Göntérházánál 165 méter. A Hetést csak észak-nyugatról, Dobronak irányából, északkeletről Resznek irányából és délkeletről, Alsólendva - Hosszúfalu irányából lehet megközelíteni. A hetési falvak határára az volt jellemző, hogy a települések egyik, általában a vizenyősebb részén a legelők terültek el fűz- és égerfákkal, kökényessel, bodzással, csipkebokrokkal, másik részén pedig a szántók. A tölgyes erdők általában csak a falu határának egyik oldalán maradtak meg, így a Hetést gyűrű alakban erdők vették körül. A Hetés tájnév eredete A Hetés, mint tájnév, egyes kutatók szerint szoros kapcsolatban áll benépesedésének történetével. Elnevezésével és kiterjedésével legrészletesebben Szentmihályi Imre a Hetés és Lendva-vidék néprajzi sajátosságai című tanulmányában foglalkozott, így erről a kérdéskörről is érdemes említést tenni. A Kárpát-medencében a hét vagy hetes alapú földrajzi névadás, főként dűlő- és településnevekben elég gyakori, mint például Hét, Hétbükk, Hete, Hetefejércse, Hetény, Hetes, Nemeshetés, Hetye, Hetyefő, Hetven,

8 és a középkori zalai Hétkutas,

9 de megtalálható tájnévként is a barcasági Hétfalu 0 elnevezésében. A Hetés tájnév eredetére vonatkozó szájhagyományról elsőként Bellosics Bálint számolt be. Ezen néphagyomány szerint Hetés tájegység a hét -háza végződésű településről kapta a nevét. A hét település: Gálháza, Pálháza, Nyakasháza, Szijártóháza. Gáborjánháza, Bödeháza és Göntérháza.

1

1 Szentmihályi Imre ezen népi etimológiát 5 Szlovénul: Goriéko. '' Bencze G. 1986. 45-46. Benne: Póka Antal: Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása. 7 A Riganóc 212 méter magas domb. a Dobronakhegy legmagasabb része pedig 237 méter tengerszint felett van. 8 Lelkes Gy. 1998.258. 9 Holub József 1933. 1

0 Kósa L. - Filep A. 1975. 116. " Bellosics B. 1897.88. 236