Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Simon András: Adatok a halasi hegyközség történetéhez

ilyenek nincsenek, ott egyedül az isteni gondviselés őrködik a verejtékes szorgalommal mívelt szőlő és gyümölcsfák termése felett". A megoldás Gyárfás szerint egy „czélszerűen rendezett, s jól fizetett szigorú rendőrség" felállítása lenne.

1

2 Minden bizonnyal ezen viszonyok orvoslása végett indítványozta a képviselőtestület 1861-ben a kártételek ellen védő. a közerkölcsiség érdekében munkálkodó, a tolvajlásokat, kihágásokat megbüntető csőszség szigorú szabályainak felállítását. A munka előkészületeként a tanács Kiss László mérnököt bízta meg a szőlők és a veteményes kertek kerületekre való felosztása tervének elkészítésére.

1

3 A városi tanács 1861. április 25-én tartott ülésén megszületett „A szőllők és fekete földek feletti őrködésre felállítandó felelős csőszség alapszabályzata". A következőkben forrásunk legfontosabb pontjait, rendelkezéseit ismertetjük, idézzük.

1

4 A „tolvajlások megakadályozását illetőleg" a szabályzat első pontja az ország-, szekér- és gyalogutak kijelöléséről, s mindezzel együtt bizonyos régi utak további használatának tiltásáról rendelkezik. Az ezt követő négy pont a szőlőhegy használatáról, a haszonvételi formákról szól. „Szüret utáni Szöllő böngészés, bogyó - ugy a szokásos nyári paré, vagy éppen ősszel tűzre való kóró szedegetés általában és különösen a veteményes és szöllő földek közötti bár mely időszakbani szokásos legeltetés - tiltassák be." - mondja ki a második pont. A harmadik pontban foglaltak szerint: „A nádasok közötti szittyó és sás szedés (...) a szegények számára fennhagyható volna, de az engedély ne szolgálhasson alkalmul, hogy az ezen területekkel érintkező veteményes és szőlőföldeken kihágást, tolvajlást elkövessenek." Éppen ezért e tevékenységet a rendőri hivatalnál előre be kell jelenteni, engedélyt kérni, az engedély-levelet pedig a csősznek fel kell mutatni, aki az engedélyezett utat kijelöli. A szabályzat negyedik pontja elrendeli, hogy az egyes kerületekben közköltségen mielőbb állíttassanak közös kutakat; a magánkutakat bárki csak a tulajdonos beleegyezésével és a kerületi csősz tudomásával használhatja. E szakaszt a következő pont zárja: „Tűzifának használható élőfák, nyárasok, amik a tolvajoknak menhelyül szolgálnak, irtassanak ki, szőllők közti tenyésztése tiltassék be." „A már elkövetett kihágások, illetve tolvajlások megbüntetésére nézve" is részletesen rendelkezik a szabályzat. Egyszerű kihágás esetében, ahol a gonosz szándék nem bizonyítható, 1 frt. pénzbírság, ismételt esetben 2 frt. fizetését rendeli el. A kiskorú gyermek kihágásaiért a felelősséget a szülőkre hárítja. Legsúlyosabb vétségként a tolvajlást nevezi meg, mely a kártérítésen kívül 4-től 8 forintig büntethető. Itt több alpontban következik a lopások formáinak és az ezért járó büntetéseknek a felsorolása. Gyümölcs vagy növényféle lopásánál a kártérítés a piaci ár duplájával egyenlő, abban az estben is, ha még éretlen, kifejletlen példányról van szó. Fák eltulajdonítása 1

2 Fekete D. (szerk.) 1985. 27-28. 1

3 Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalasi Részlege (a továbbiakban: BKML Kkh.) Tanácsülési Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Tjkv.) 1861. 46. o. 75. 1

4 BKML Kkh. Tjkv. 1861.72-77.0. 131. 345