Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak

HÁLA JÓZSEF Jankó János két levele Herrmann Antalnak Adatok a jeles néprajzkutatók kapcsolatához H

errmann Antal (1851-1926) (1. ábra), a sokoldalúan képzett, nagy műveltségű kutató, 1883-tól a budapesti Magyar Királyi Állami Polgári Iskolai Tanítóképző (Pedagógium) németnyelv- és irodalomtanára, az első magyarországi néprajz folyóirat, az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn megalapítója (1887) és a tizenhét évvel fiatalabb, akkor még egyetemi hallgató Jankó János (1868-1902) (2. ábra) az 1880-as évek végén ismerkedtek meg egymással és kötöttek életre szóló barátságot. Nézeteltérésektől sem mentes kapcsolatuk Jankó haláláig tartott. Gyakran együtt munkálkodtak a magyar néprajz érdekében és más területeken, amit az alábbi néhány példa is bizonyít. Mindketten jelen voltak a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának megalapításánál (1888) és rendszeresen részt vettek annak rendezvényein és kirándulásain. Jankó az 1889. május 5-én Pomázra tett kiránduláson Herrmann segítségével gyűjtött adatok alapján írta meg első, a helyi szerbek viseletét, táncait és szokásait bemutató néprajzi dolgozatát.

1 Ugyanabban az évben, elsősorban Herrmann lelkes és fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően megalakult a Magyarországi Néprajzi Társaság, amelynek a fő szervező alapító tagja, titkára, előadója (Délvidéki Német Szakosztály, Cigány Szakosztály) és bizottsági tagja (a hazai néprajzi múzeum ügyében kiküldött bizottság), Jankó pedig rendes tagja lett.

2 A társaságban később a vezetőség munkájában és az Ethnographia szerkesztésében működtek együtt, időnként nem éppen zökkenőmentesen.

1 Jankó Herrmann meghívására 1890-ben üdülni ment a kalotaszegi Jegenyefürdőre, az idősebb pályatárs által létrehozott „ethnographus telep"-re, azonban a pihenésből háromhónapos gyűjtőmunka lett (1890-1891 ).

4 Ennek eredményeként született meg az első magyar néprajzi tájmonográfia

5 és számos cikk Kalotaszegről.

6 Jankó egyik fő műve az 1896. évi budapesti Ezredéves Országos Kiállítás 1894 és 1896 között megalkotott Néprajzi Faluja volt. Ennek megvalósításában - a kezdeti lépéseknél - Herrmann is szerepet vállalt.

7 Az Erdélyi Kárpát Egyesület már alapszabályában (1891) rögzítette egyik célját, egy múzeum létrehozását. A megvalósítás „motorja" az 1898-ban igazgatónak kinevezett Herrmann volt és a múzeumi tárgyak gyűjtésében részt vett Jankó is. Éppen az e célból szervezett egyik gyűjtőútja során halt meg Borszéken 1902. július 28-án, így az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsváron, Mátyás király szülőházában berendezett Táj1 Hála J. 2003c. 78-80.; Jankó J. 1889. 2 Ethnographia 1890. 59-60,63. 3 Lásd pl.: Kósa L. 1989a. 25-32. 4 Részletesebben lásd: Hála J. 1993.: 2003b. Vö. Búzás P. 1998.; Péntek J. 1999a; 1999b. 5 Jankó J. 1892a.; reprint változata: Jankó J. 1993a. 6 Lásd: Jankó J. 1993a. 237-298. 7 Hála J. 2003d. 89-92., további irodalommal. 49