Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak

és Néprajzi Múzeumának október 12-én történt ünnepélyes megnyitásán már nem vehetett részt.

8 A fiatalon elhunyt kiváló néprajzkutatót augusztus l-jén a budapesti Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. A temetésen Herrmann, a régi barát nemcsak a maga, hanem az Erdélyi Kárpát Egyesület kegyeletét is lerótta.

9 * * * Szaktudományunk két klasszikusa a több mint egy évtizeden át tartó kapcsolata során rendszeresen levelezett egymással. Jankó például terepi gyűjtéseiről is beszámolt Herrmannak. Erre példa az aranyosszéki Kövenden 1892. július 21-én kelt levele, amely így kezdődik: „Kedves Tóni! A tudós világtól való teljes elzárkózottságomban erős szükségem van egy emberre, akinek eddig viselt dolgaimról egyetmást elmondjak. Hát ma téged választottalak ki fülnek."

1

0 Máskor kényes ügyeivel fordult bizalommal pályatársához, például a Tomszkból 1898. szeptember 25-én írt levelében, amelynek bevezetésében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „Kedves Tónim! [...] S mikor irok, teszem azt teljes bizalommal és őszinteséggel, tehát feltételezve rólad a legteljesebb di[s]cretiot."

n A Szegedi Tudományegyetem könyvtárában több Jankó által Herrmannak írt levelet őriznek. A függelékben ezekből közlünk kettőt. Az elsőt

1

2 tudomány- és kutatástörténeti jelentősége miatt, a másodikat

1

3 pedig kettejük jó, baráti viszonyának az illusztrálására. * * * Jankó János 1896. július 1. és augusztus 15. között, nyári szabadságának ideje alatt Oroszországba és Finnországba utazott a Nyizsnyij-Novgorodban megrendezett kiállítás megtekintésére, valamint a moszkvai, a szentpétervári és a helsingforsi (helsinki) múzeumok néprajzi anyagának tanulmányozása céljából. Kísérője Bátky Zsigmond volt.

1

4 Erről az utazásról későbbi írásaiban több helyen említést tett. A magyar halászat eredetéről szóló művében többek között a következőket írta: „Ennek az útnak az eredménye az volt, hogy azt az utazásról adott hivatalos jelentésemben kifejtettem, hogy az orosz gyűjteményekben a magyar ethnographia számlálatlan analógiáját találtam meg, hogy meggyőződtem arról, hogy az orosz gyűjtemények anyagát alaposan átdolgozzuk, megismerjük. [...] Nyilvánvaló lett előttem, hogy a mit nyelvészeink évtizedek óta tesznek, azt az ethnographusnak egyaránt és haladéktalanul meg kell ä Hála J. 2003c. 84-85.; 2003d. 96-97.; Szulovszky J. 2003. 305-314. 9 Pesti Hírlap 1902. 1

0 Jankó J. 1892b. 1. " HálaJ. 2003Í. 573. 1

2 Jankó J. 1896. 1

3 Jankó J.-Semayer V.-Bátky Zs. 1898. 1

4 ..Nem sokat tudunk erről az első oroszországi látogatásáról. Bátky Zsigmondtól hallottam (még 1937ben), hogy őt is kivitte magával Finnországba s hihetőleg Nyizsnyij-Novgorodba is." (Korompay B. 1954. 230.) 50