Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Marjanucz László: Kis szegedi cégtörténet

geknél többek között az tette lehetővé, hogy élőállat szükségletüket Szeged, illetve Bácska és a Bánát teljesen fedezte, de ez a forrás szolgáltatta az országos kereskedés „alapanyagát" is. A két világháború között újabb szalámigyárak alakultak, miközben a századfordulós cégek zöme tönkrement a háború alatt. A Pick két háború közötti konkurenciájaként jelent meg a Czinner- féle és az Alföldi Szalámigyár. Előbbit Pick Jenő megvette 1927-ben és ezzel tovább növelte a cég termelését. Kevéssé ismert, hogy a Pick országos piacvezető helyét több pesti és vidéki cég próbálta visszaszorítani a 20-as években. A századfordulón a vidéki szalámi gyárosok fogtak össze a Pickkel szemben, a budapesti szalámi gyárosok 1922-ben léptek fel ellene. A cégbírósági iratokból szépen nyomon követhető, hogy Pick Márk eredeti paprikakereskedésének üzlete hogyan szélesedett húsfeldolgozó üzemmé, s példáján keresztül érzékeltetni lehet: a kereskedelemben felhalmozott tőke miként fordult nyereséges ipari vállalkozásba. Különleges cégeset Back József nagy tőzsdekereskedő ügye. 1907-ben kérte, mentsék fel cégbejegyzési kötelezettsége alól. De a bírósági végzés nem tudta felmenteni, mert a „dohánygyár termékeinek továbbadási szándékkal való vitele kereskedelmi ügylet", s így aki ezzel iparszerűen foglalkozik, kereskedőnek tekintendő, aki cégét bejegyeztetni köteles. Back József föllebbezett e határozat ellen, arra hivatkozva, hogy az 1884:XVIII. tc. értelmében, mint az állami egyedáruság bizományosa, nem esik az ipartörvény rendelkezése alá. A tőzsdéjébe átadott dohányárukkal szabadon nem rendelkezhet, és csak azoknak adhatja ki az államkincstár által megszabott áron, akik hozzá vannak utalva. így tulajdonképp az államnak bizonyos provisio mellett megbízott alkalmazottja. Azért nem kell neki iparigazolványt váltani, mert a továbbadási jogot a pénzügyminiszter 1901. október 25-i rendelete alapján adományként bírja. így ha valaki iparigazolvány váltására és cégbejegyzésre kötelezett lehet, az csak a megbízója, az államkincstár, amely áruival minden tekintetben rendelkezett. Mint megbízott, állandó ellenőrzés alatt áll. Ez okból könyveket vezetni céltalan, mert hitelbe semmit nem ad, semmit nem kap. Megbízatása megszűnésével az árút a Kincstár visszaveszi. Summa summárum: ezek alapján világos, hogy nem vállalkozó, hanem provisio mellett megbízott alkalmazott. Back, nőjével együtt a dohány nagytőzsdét a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium adománylevelével kapta és az eladást, mint az állami regálé elárusítója az adománylevél alapján teljesítette, anélkül, hogy iparigazolvány kiváltása szükséges lett volna. A Szegedi Királyi ítélőtábla az első bíróság végzését indokainál fogva helyben hagyta. Back József nem tehetett mást, mint dohány nagytőzsdéjét átalakította dohány nagyárudává, s így keletkezett cégét a foglalkozás gyakorlása végett 1907 végén bejegyeztette. A föntieken kívül még számtalan kisebb cég létezett és több gyár folytatott gyáripari tevékenységet Szegeden. A teljesség igénye nélkül sorolunk föl néhányat a kevésbé ismertek közül, melyekről a cégbírósági bejegyzések röviden tudósítanak. Faden Salamon jogot nyert (1895) Szeged város területén napernyő és esernyő gyáripar gyakorlására a Kárász u. 10 sz. alatt. Wertheimer Adolf szikvízgyártási iparügyletet a Polgár u. 7. sz. alatt folytatott 1894-től. Déri Ede varrógép kereskedői és varrógép javító iparát a Vár u. 7-ben rendezte be (1894). Galiczer Ignácz „Első Szegedi festőminta gyár"-a Pusztaszeri utcában termelt(1895). Ifj. Rosenberg Miksa seprű készítő gyára a Mars tér 17-ben állt fönn, míg konkurense, Kornfeld Vilmos cirok 70