Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Marjanucz László: Kis szegedi cégtörténet

és söprű gyára a Felsőtiszapart 8-ban kezdett el üzemelni, mindkettő 1907-től. 1911ben Wertheim Sándorné „villanyerőre berendezett fehérsütöde és kenyérgyár" üzemét a Valéria tér 6-ban építette fel és vitte egyedül Baranyai Sándor cégvezetése mellett. Gottlieb Dávid „szeszes italokkal nagybani kereskedési üzletét" saját házában (Palánk, Kulcs u.) folytatta. Italforgalmazását még a városi Kapitányi Hivatal, mint iparhatóság engedélyezte 1876-ban. A forgalmi iparok - e rövid bemutatás alapján is láthatóan széles skálán mozogtak, míg termelő vállalkozások inkább kézműipari alakulatok, jóllehet „gyárnak" mondták. Közigazgatási és statisztikai szempontból gyárnak minősültek olyan cégek is, amelyek közgazdaságilag nem voltak azok (pl. a seprőgyár, vagy szikvízüzem). Modernizációs törekvésnek tekintjük azonban a „villanyerő", motorok és szerszámgépek alkalmazását, amelyet Faden Salamon, Déri Ede és Wertheim Sándorné is alkalmazott. Rövid tanulmányom a Cégbírósági Iratok levéltári fond alapján készült. Ennek az „Egyéni cégek" és „Társas cégek" rovatába történt bírósági bejegyzésein alapul. Kronológiailag az 1875-1950 közötti szakaszt fogja át. 71