Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Marjanucz László: Kis szegedi cégtörténet

MARJANUCZ LÁSZLÓ Kis szegedi cégtörténet A cégbírósági iratok sok értékes adatot tartalmaznak Szeged egykori vállalkozói­ról, a tulajdonképpeni polgárságról (Besitzbürgertum). Nemcsak a vállalkozá­sok tárgyát rögzítették, hanem alanyaik vagyoni, családi helyzetének bizonyos vonat­kozásait is. Ezért érdemes kutatni, mert az üzleti bejegyzésen túl fontos dolgokat tudunk meg a vállalkozók társadalmi helyzetéről is. Polgári iparok folyamatosan születtek, alakultak majd megszűntek. írásunkban néhány ismertebb névhez kapcsolódó, vagy tipikus jegyeket mutató vállalkozást mu­tatunk be. Burger Zsigmondné 1881-ben kelt, törvényszéknek benyújtott kérvénye fölele­venítette az üzletnyitás és zárás körülményeit. Mikor férje 57 évesen, 1874-ben szél­hüdésben meghalt „könyv és kőnyomda könyvíró és rajzszer kereskedelmi üzletének" folytatását kívánta. Töröltette férje címaláírását, s helyette a „Burger Zsigmond özve­gye" címmel vitte tovább ura egyéni üzletét. 1883-as kérvényében már meg akarta szüntetni azt, mivel „a magán életből visszavonultam és többé semmi üzletet nem folytatok" - indokolta döntését. Nyílván nem a „magán életből", hanem oda vonult vissza a tulajdonában lévő cég privát irányításából. A megszüntetett cég neve már másképp hangzott: „nyomdai, könyv és szépműárú-kereskedési üzlet". A szakma másik jeles képviselője Schulhof Károly volt. 1894-ben bejegyzett egyéni cége „könyv-, zenemű, papír-rajz és írószerüzletnek" indult, melyet kizárólag magyarul kívánt vezetni. Ez azért fontos, mert a cégaláírási címpéldányok gyakran kétnyelvűek voltak: magyar és német. Bár akadt egy-két kivétel is, mint pl. Rosenbaum Béla és Társai cége, a Szegedi Kereskedelmi és Kiviteli Társaság, melyet négy nyelven (magyar, német, francia, angol) jegyezték, kiterjedt export érdekeltségei miatt. Schulhof Károly az üzleti világban már elfogadhatónak számító működés ­tizenhat év - után, 1910-ben megszüntette a könyv-, papír- és rajzszeripart, azaz a kereskedését, s üzleti köre csupán nyomdai iparra terjedt ki. Ennek megfelelően új firmájának neve így hangzott: Schulhof Károly könyvnyomdai műintézete Szegeden. Sajnos csak egy évig állt fenn, mert a tulajdonos Pestre költözött. Nemcsak régi mesterségek szálltak apáról fiúra, hanem vállalkozások és üzletek is. A társadalmi helyzet újra termelődésének legtipikusabb útja a polgári korban is a szülői foglalkozás és szakma átörökítése maradt. Száraz és formalizált jogász nyelven rögzítették a cégbírósági iratok az üzlet megosztását, illetve átadását, de a számtalan eset elemeiből, formai jegyeiből tipikus polgári folklór képe bontakozik ki. Ivánkovits Károly cégalakulása és időbeni változásai igazi történeti érdekesség. Szeged Szabad Királyi Város Polgármestere és Tanácsa Bizonyság levele 1865-ből azt tanúsítja, hogy Ivánkovits Károly üveg és rövidáru kereskedését bejelentette, kö­rülményeit kivizsgálták és mindent rendben találtak, mert bírt a szükséges kellékekkel Az engedélyokirat záradékában kimondták, hogy az iparos „tartozik magát a helyi kereskedői testületbe bekebeleztetni", s üzletét csak a belépés után kiszolgáltatandó 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom