Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak
benne alig van. Van külön kaukazusi osztálya, mely a bábukat leszámítva sokkal kevesebbet és mint a Zichy kaukazusi osztálya. 3 4 2. A Historisches muzeumban, melyben 40 teremből 14 van már berendezve s melyben a fafaragás (guzsalyok, a Herman féle pásztorpoharak) remekei százával vannak együtt a legoroszabb vidékről. A mit Herman a ruthéneknél gyűjtött poharaiban szász (zipser) hatásnak tart, 3 5 az mind ősi szláv dolog s az ő fejtegetései a legegyoldalubb alapon nyugszanak. Moszkva és N. N. gyűjteményeinek megtekintése és tanulmányozása azt eredményezte, hogy 1.) teljesen meghatároztam a Zichy gyűjtemény 3 6 értékét és hitelességét, 2.) állandó összeköttetést létesítettem a mi és a moszkvai muzeum között, 3.) s már is kaptam egy egész kis könyvtárat, 4.) s megtudtam mi van kint magyar s milyen irányban kell dolgoznunk a jövőben. Pétervart a népr. muzeum most költözködik, az egész be van pakkolva s igy itt semmit sem láttam, 3 7 de szerveztem egy olyan összeköttetést hogy amint Oroszországban bárhol, bármilyen nyelven, az orosz birodalom egész (tehát ázsiai) területének bármely részéből is néprajzi munka megjelenik, azt megkapom! Végül Helsingforsban megnéztem a muzeumot. Remek dolog. Magyar vonatkozás van, de kevés, de a gyűjtés módja, szelleme teljesen az, amelyet én a munkaeszköz kiállításnál honosítottam meg. 3 8 Ez se más! Csakhogy itt készen van s itt mindenből amiből nálunk 1-2 db van, itt 10-20 van! közoktatási miniszternek is javaslatot tett (Jankó J. 2000. 31.), de Bátky tanulmányútja és a Jankó által kitűzött célok nem valósultak meg. 1 4 Lásd a 32. sz. jegyzetet. 3 5 A levélben említett „pásztorpoharak"-at Herman Oltó először az 1896. február 13-án Bécsben megtartott előadásában mutatta be (Herman, O. 1896a.; idézte és bírálta: Nécsey I. 1900. 152.). Ugyanabban az évben egy másik művében az alábbiakat írta: „A szepességi ruthén pásztoron, műérzéke tekintetében, tisztára megérzik a fejlett szepességi kultura befolyása, a mint ezt a góth elemek világosan bizonyítják is." (Herman O. 1896b. 30.; idézte és bírálta: Nécsey 1. 1900. 152-158.). Úgy látszik, hogy Jankó később mégis Herman Ottónak adott igazat, mert a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának első állandó kiállításához (1898) írt „kalauz"-ban, a Savómerítő csorpákok Felső-Magyarországról című fejezetben a következőket írta: „A csorpákokat Felső-Magyarország juhászkodó tót, német és rutén sajtosai faragják maguknak, és forró, édes savót isznak belőle. A csorpák fülének kifaragása valóságos művészetté emelkedett, s mint ilyen körülbelül azon rutén pásztorok kezén érte el tetőpontját, akik a Szepesség kulturális hatása alatt állottak és állanak." (Jankó J. 2002. 107.). Lásd a 32. sz. jegyzetet. 3 7 „A muzeum új s következőleg hallatlan rendetlenség van benne" - írta Lóczy Lajosnak a Szentpéterváron 1897. november 9-12-én kelt levelében (Jankó J. 2001. 17.). de ekkor már dolgozni is tudott, ahogy ez a Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek küldött. Szentpéterváron 1898. január 29-én írt jelentéséből is kiderül: „A múzeum a közönségnek nincs nyitva, de az igazgató, Radloff akadémikus készségesen megengedte, hogy hétköznapon és ünnepen [...] bármikor dolgozhatom. Nem akarom itt részletezni azokat a nehézségeket, melyekkel magában a múzeumban kellett küzdenem, végre is feldolgoztam az egész osztják és egyéb finnugor anyagot, a török-tatár, sőt a mongolságnak azon részét is, mely a töröktatár és finnugor népekkel határos és azokkal többszörösen keverödött." (Jankó J. 2000. 26.) 31 3 Jankó 1894 és 1896 között óriási mennyiségű paraszti munkaeszközt gyűjtött össze, hogy azokat az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon bemutassa. Hely hiánya miatt csak egy részüket tudta kiállítani, de a be nem mutatott tárgyakat is rendezte (Jankó J. 1902. 344.; Semayer V. 1902. 119.; Balassa I. 1968. 54
