Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak

Schwindt

3

9 vidéken van s igy vele nem beszélhettem s igy Helsingforsnál megelégedtem a 4 füzetben katalogizált gyűjtemény

4

0 tanulmányozásával, íme orosz utam tanulságai és eredményei. A főeredmény azonban más. A főeredmény az, hogy elhatároztam, hogy 1 évre ki jövök Oroszországba és pedig 1.) az orosz néprajzi irodalom minden ránk vagy velünk rokon népeire vonatkozó adatainak egybegyűjtésére, 2.) a muzeumok néprajzi anyagából a ránk vonatkozók leírására és lerajzolására, 3.) továbbá a legoroszabb orosznak a falvakban való tanulmányozására. Ezen egy esztendei út után kimegyek a Kaukazus népeinek tanulmányozására 1 évre, majd a Kaspi és Arai közti népekhez 1 évre, majd a vogul-osztjákokhoz 1 évre. Ezt 10 év alatt kell megcsinálnom

4 s akkor a magyar kérdés meg van oldva, a Magyar Néprajzi Muzeum meg van teremtve s akkor - meghalhatok. Ebben a munkában legyetek segítségemre s akkor ti is megtettétek az Ethnographiáért azt, amit mindnyájatok elé kell írni hazátok szeretetének. Ezt a programot tűzze zászlójára a Néprajzi Társaság s akkor meg van mentve, akkor helyes útra tér.

4

2 És most Isten veled. Én okultam a látottakból, ti okuljatok ebből a levelemből. Igaz hived Jankó 321.). A tipologizált tárgyak rajzait és leírásait könyv alakban akarta megjelentetni, de halála miatt erre nem került sor. E tervét - némi módosítással - Bátky Zsigmond valósította meg (Bátky Zs. 1906.). 3

9 Schvindt, Petter Theodor (1851-1917) néprajzkutató, múzeumszervezö, a Muurahaiset (Hangyák) nevű önkéntes néprajzi gyüjtőmozgalom elindítója és irányítója, a Finn Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek fejlesztője. 4

0 Schvindt, Th. 1883-1893. 4

1 Nagyszabású tervét Lóczy Lajossal is közölte abban a Tomszkban 1898. szeptember 20-án kelt levelében, amelyben egy egyetemi néprajzi tanszék létrehozásának a fontosságáról is írt: „És az a tanszék nekem nem 10-15 év múlva kell, mikor megtörődtem s utazni nem tudok, hanem kell épen ebben a 10 évben, hogy azokat, kik e téren haladni fognak az orosz viszonyok mai alapos ismeretével és összeköttetéseimmel magam vezethessem be a munkába. Milyen széditö ideál! 10 éven át kijönni ide. minden évben csak egy embert kihozni ide. a ki velem dolgozik s a ki a következő évben önállóan folytatja azt. amit az előző évben nekem megkezdett. Mennyit végezhetne az ugorság. majd a törökség terén 10 ember 10 év alatt ezen a területen, hol iskolázott ethnographus eddig nem járt." (Jankó J. 2001. 73.). E terve is csak „ideál" maradt. Még egyszer sikerült kijutnia Oroszországba, a Kijevben 1899. augusztus 13. és 31. között megrendezett XI. Orosz Archeológiai Kongresszusra (vö. Jankó J. 1900b.; 1900c.; az utóbbit idézte: Balassa I. 1952. 189.). 4

2 Herrmann Antal akkor a társaság alelnöke volt. 55