Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak
FÜGGELÉK 1. Kedves Tónikám! Végig nyaralván Nisni Novgorod kiállításait, Moszkva remek muzeumait, Pétervárt ime Helsingforsból juttatom hozzád e sorokat, finn atyánk fiaitól, hogy tudd meg hogy élek és - uralkodom. Mert ez uralkodás a Jankók vérében van. S ha már Muszkaországban nem tudtam uralkodni, mert ott a czár a legnagyobb úr, meg mert az étel gyalázatos volt, hát uralkodom itt, a hol igazán kitűnően érzem magamat. De téged nem ez érdekel, hanem hogy mit láttam. Nos hát röviden megírom neked: N. Novgorodban az ethnographia rém szegény, nem szakértők gyűjtöttek, hanem ukázra orosz tisztviselők. Jellemzésül két adat szolgáljon. Pápai vogul-osztják gyűjteménye 3 1 sokkal többet ér, mint a n. n. kiállítás egész szibériai anyagának néprajzi része! A Zichy transkapi gyűjteménye 3 2 ér annyit, amennyit itt a középazsiai gyűjtemény néprajzi része ér; a kaukazusi csoport pedig a n. n. kiállításból teljesen kimaradt. A kiállításban van 6 parasztház - az tiszta svindli Moszkvában ethnographia van a 1. Rumjanczoff muzeumban és pedig remek hűséggel s teljes hitelességgel felöltöztetett s 4 kötetben ideálisán leirt 270 életnagyságú alak, köztük mintegy 10 Magyarországról! 3 3 Ezek mind a 1867 moszkvai néprajzi kiállításról valók. Ujabb dolog 3 1 A Szentpéterváron 1897. december 16-án kelt levelében a következőket írta Lóczy Lajosnak Pápai Károly gyűjteményéről: „Konstatálhattam azt, hogy kaukazusi, turkesztáni (Zichy-féle) és osztják-vogul (Pápay) gyiijteményünk sokkal különb mint az orosz székvárosé, s különösen constatálhattam azt hogy boldogult Pápay gyűjteménye akár az orosz gyűjtemények mellett, Pallas, Kastrén, Alqvist és Poljakov daczára, akár a Martin remek kiadványaiból ismert stockholmi gyűjtemény mellett is klassiku.i jelentőségű. Úgy látszik Pápay olyan helyen s oly ügyesen gyűjtött, hogy utána többé már aligha fog valaki gyűjteni." (Jankó J. 2001. 39.). Jankó máskor és másutt (pl. Jankó J. 1902. 340.; 2001. 34, 68.) is nagy elismeréssel írt Pápairól és gyűjteményéről. Az utóbbiról legújabban: Kerezsi A. 2000. 449.; Wilhelm G. 2000.517. 1 2 A Szentpéterváron 1897. november 27-én kelt levelében ezt írta Hampel Józsefnek: „A pétervári [néprajzi] muzeumnak van becses török-tatár anyaga is. nem az egyes népekre becses az (mert p.o. a mi kaukazusi gyűjteményünk »kincs« az ö »szemetjük« mellett), hanem különösen egy csoportra nézve és ez a sámánizmus." (Jankó J. 2001. 34.). Egy később megjelent írásában a következőket olvashatjuk: 1896ban „A kiállítási év azonban még két nagy gyüjteménynyel gyarapította a néprajzi osztály anyagát: az egyik Zichy Jenő grófnak, a magyarság eredete lelkes és áldozatkész kutatójának nagylelkű adománya volt, a ki a Kaukázusba és Közép-Ázsiába 1895. és 1896-ban tett két első tudományos expedítiójának egész néprajzi és régészeti gyűjtését ajándékként a nemzet oltárára helyezte s ily módon a velünk rokon népek csoportját gyarapította mintegy 2000 darabbal [...]" (Jankó J. 1902. 344.). A tárgyakat Jankó mutatta be az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon és fel is dolgozta, le is írta azokat (Zichy J.-Jankó J.Posta B. 1897.). A gyűjteményről legújabban: Wilhelm G. 2000. 517. 3 3 K. Lippich Eleknek írta később a múzeum magyarországi anyagáról a Moszkvában 1898. március 2-án kelt levelében: „Moszkvában feladatunk marad tehát a történeti muzeum pásztoréleti gyűjteményének lefényképezése, rajzolása és a Rumjanczov muzeum magyarországi bábalakjainak lefényképezése. Ez megint három havi munka szintén 1000 frtba kerül s elvégezheti Bátky Zsigmond két nyári vakációban." (Jankó J. 2001. 55.). A múzeum magyar vonatkozású anyagának feldolgozására Wlassics Gyula vallás- és 53
