Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak
temberéig tartó hatvannyolc napos terepmunkáját, amelynek során Tobolszkból kiindulva az Obon, az Irtiszen és mellékfolyóikon hajózva több ezer kilométert tett meg távoli nyelvrokonaink életmódjának és kultúrájának tanulmányozása céljából (4. ábra). Kutatóútjának legjelentősebb eredménye, egyik fő műve, a magyar halászat eredetéről írt könyve 2 4 lett. * * * Herrmann Antalt 1898-ban két nagy megtiszteltetés érte. Az év februárjában a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (hazánkban elsőként) a néprajz magántanárává nevezték ki, november 11 -én pedig az uralkodó, I. Ferenc József a tanítóképző intézeti igazgatói címet és jelleget adományozta neki (5. ábra). Ekkor kapta a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályától azt, a stílusból ítélve egészben vagy részben Jankó Jánosnak tulajdonítható levelet (,,Felirat"-ot), 25 amelyet az alábbiakban közlünk (Függelék 2.). A kedves humorral megfogalmazott írás azt a nagy tiszteletet és szeretetet bizonyítja, amelyet Jankó és munkatársai tanúsítottak és éreztek idősebb pályatársuk iránt. Herrmann kolozsvári professzori tevékenységéről már sok minden tudunk, 26 pedagógiumi tanári munkássága viszont szinte teljesen ismeretlen előttünk, ahogy Paládi-Kovács Attila megfogalmazta: „Tanári működésének ez az ága lényegében feltáratlan." 2 7 Tudjuk, hogy a Pedagógiumban tanítványai voltak olyan, később nyilván az ő hatására is - kiváló néprajzkutatóvá lett diákok, mint Bellosics Bálint, Istvánffy Gyula, Romulus Vuia 2 8 és a néprajzkutatással is foglalkozó váci siketnémaintézeti igazgató-tanár, Borbély Sándor. 2 A tanítóképzőben folytatott néprajzi oktatói tevékenységének, ennek további hallgatókra gyakorolt hatásának kiderítése a jövőbeli kutatás feladata kell hogy legyen. És annak számbavétele is, hogy példáját követve hányan léptek be az általa oly fáradhatatlanul szervezett Magyar Néprajzi Társaságba. Feltételezhető, hogy a társaság első tagnévsorában szereplő igazgató (Gyertyánffy István), tanárok (Angyal Dezső, Baló József, Bartalus István, Gyulay László, Király Pál, Kiss Áron, Lovcsányi Gyula. Röhn József) és diákok (a már említett Bellosics Bálint, Brand Ede, Hodossy Béla. Sztankó Béla 3 0 az ő hatására tették ezt meg. 2 4 Jankó J. 1900a. Az utóbbi időben nyomtatásban megjelentek finnországi feljegyzései, rajzai és fényképfelvételei (Jankó J. 1993b.): oroszországi naplói, antropológiai táblázatai, fényképei, a gyűjtött tárgyak rajzai és leírásai (Jankó J. 2000.); valamint Finnországból és Oroszországból írt levelei (Jankó J. 1993b. 161-166.; 2000. 237-253.; 2001.; Hála J. 2003f. 573-577.). Második finnországi és oroszországi utazásáról és annak eredményeiről lásd pl.: Gunda B. 1935. 634-635, 636.; Balassa I. 1952.; 1968. 321-326.; 1975. 110-175.; Korompay B. 1954.; Lipták P. 1955.; 1968. 332-333.; Csinády G. 1963. 39-46.; ifj. Kodolányi J. 1993a.; 1993b. 13-16.; 1997.; Paládi-Kovács A. 1993. 293-302.; Szarvas Zs. 1993. 2 5 Jankó J.-Semayer V.-Bátky Zs. 1898. 2 6 Vö. pl.: Kós K. 1989. 185-186.; Voigt V. 1992.; 1998.; 1999.; Gaál Gy. 1998.; 1999.; Faragó J. 1999. 78-81.; Paládi-Kovács A. 1999. 35-36.; Pozsony F. 1999.; Hála J. 2003c. 82-84. Az egyetemnek az első világháború utáni Szegedre való költöztetése után címzetes nyilvános rendkívüli tanárként (1921-1924), majd címzetes nyilvános rendes tanárként (1924-1926) tanította a néprajzi tárgyakat. "Paládi-Kovács A. 1999. 36. 2 8 Kulcsár P.-né 1971.; Bodgál F. 1964. 455.; Kósa L. 1989b; mindhármat idézte. Paládi-Kovács A. 1999. 36. 2 9 Hála J. 2002. 18-20.; 2003e. 113-115. 3 0 Ethnographia 1890. 61, 63,64, 65, 66, 67. 52
