Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Hála József: Jankó János két levele Herrmann Antalnak

tennie: meg kell ismernünk az orosz tudást, az orosz irodalmat, az orosz gyűjteményeket. Népi életünknek a honfoglalás kora előtti hosszabbik fele az orosz területen múlt el, ott élnek máig is azok a népek vagy utódaik, melyek szomszédaink voltak, melyek kulturája reánk hatott, ott élnek nyelvrokonaink, s igy, ha meg akarjuk ismerni őstörténetünket, ha meg akarjuk érteni néprajzunknak ebből a korból maradt elemeit, vissza kell térnünk oda, a honnan jöttünk: az orosz területre."

1

5 Azt, hogy „magyar tárgyi néprajzunknak, a magyar faj embertanának valamint folklore-jának legmélyebb és legbővebb forrásait orosz földön kell keresnünk, már jóval régebben felismerte",

1

6 azonban az „1896. évi hathetes tanulmányútján döbbent rá, hogy a magyar népi kultúra a keleti gyökerek és kapcsolatok ismerete nélkül csak hiányosan értelmezhető."

1

7 Erről az utazásról napló, feljegyzés és hivatalos jelentés ezidáig nem került elő,

1

8 bár az utóbbiról tudjuk, hogy elküldte Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek.

1

9 1896-ban készítette elő későbbi oroszországi kutatásait, ennek (napló, feljegyzés, jelentés hiányában értékes) dokumentuma az a levél,

2

0 amelyet az alábbiakban közlünk (Függelék 1„ Petter Theodor Schvindtnek a levélben említett müve címlapját a 3. ábrán mutatjuk be). Hazatérte után „már csak az alkalmat kereste, hogy szervezetten hozzáfogjon az oroszországi néprajzi tanulmányokhoz."

2

1 És az alkalom hamarosan elérkezett. Miután Posta Béla régésszel feldolgozta gróf Zichy Jenőnek az első (1895) és a második (1896) ázsiai utazása során gyűjtött régészeti és néprajzi tárgyakat,

2

2 mindketten meghívást kaptak a harmadik ázsiai expedícióban való részvételre, amelyre 18971898-ban került sor. Az utazás tervének kidolgozásában is részt vevő Jankó 1897. július 19-én indult el és 1898. október 22-én érkezett vissza Budapestre. A tizenöt hónap alatt behatóan tanulmányozta a finn

2

3 és az orosz múzeumok gyűjteményeit, az őt érdeklő szakirodalmat és Finnországban, valamint Oroszországban néhány rövid gyűjtöutat is tett. Ezekkel alapozta meg az osztjákok körében 1898 júliusától szep1

5 Jankó J. 1900a. 7-8. Idézte: ifj. Kodolányi J. 1968. 12.: néhány sorát idézte: Balassa I. 1952. 184.: 1975. 109-110. 1

6 Semayer V. 1902. 119. 1

7 Ifj. Kodolányi J. 2000. 10. Balassa 1. 1975. 107-108.: ifj. Kodolányi J. 2000. 8.: 2001. 8. 1

9 Jankó J. 1900a. 7.; 2001. 14, 56. 2

0 Jankó J. 1896. 2

1 Korompay B. 1954. 230. 2

2 Zichy J-Jankó J.-Posta B. 1897. 2

5 Az 1896. évi utazásának tapasztalatai alapján tudta, hogy munkáját Helsinkiben kell megkezdenie, amint ez a Lóczy Lajosnak (Szentpétervár, 1897. november 9-12.) és Hampel Józsefnek (Szentpétervár, 1897. november 27.) írt leveleiből is kiderül: „Ily czélokkal még csak azt kellett eldöntenem, hol kezdjem kutatásaimat és tanulmányaimat. A múlt évben Orosz- és Finnországban tett rövid utam tapasztalatai alapján azokat csakis Helsingforsban kezdhettem, mely ma a finn-ugor nyelvi, történeti, archaeológiai és néprajzi kutatásoknak a föfészke, kiinduló pontja, ahol nemcsak a finn népnek, hanem a többi finn-ugor törzsek ethnographiájára vonatkozó bőséges anyagról van tudomásom"; „Már tavalyi orosz utamból tudtam azt, hogy az alap megvan Helsingforsban a finn néprajzi múzeumban; ezért kellett utamat ott, ezért voltam és dolgoztam ott aug. 6-tól okt. 30-ig, tehát 3 Vi hónapon keresztül; ott egybe van gyűjtve az egész finn tárgyi néprajz még pedig úgy ethnografiai vidékenkint minden tárgy, mint az egyes tárgyak a különböző vidékekről alakfejlődési sorozatokban." (Jankó J. 2001. 14, 33..) 51