Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - Szarvas Zsuzsa: Tárgyak és tárgyak

Definíciójának központi kategóriái a „reliktum" és a „szinkrónia" fogalmai, ezeket tekinti a fő rendező elveknek.

5 Saját példám talán a Bausinger által a harmadik koncepcióba sorolt irányzathoz áll legközelebb, amely a vizsgált „kulturális elemet a teljes jelenkori kultúra keretei között definiálja és elemzi. Ez azonban semmiképpen sem zárja ki azt, hogy a kulturális elemet és annak kereteit történelmi kontextusba helyezve vizsgáljuk." írásom egy nagyobb kutatás kis szelete, amely helyi közösségek példáján a mai magyar falusi társadalmakban lezajló modernizációs folyamatok bemutatására és elemzésére tesz kísérletet.

7 Én magam olyan településen végzem vizsgálataimat, ahol mintegy 20 esztendővel ezelőtt is jártam, kutattam és a tárgyi világ, valamint az életmódváltozás összefüggéseit mutattam be elkészült írásaimban.

8 Alsópáhok a Közép-Dunántúlon, az Alsó-Zalamellék vidékén. Hévíztől 2, Keszthelytől pedig 8 kilométerre található, szinte kizárólag katolikus népességű település. Megélhetésében sokáig a mezőgazdaság játszotta a döntő szerepet, az állattenyésztés és földművelés mellett a szőlőművelésnek volt nagy jelentősége. Ugyanakkor Hévíz gyors és intenzív fejlődése nem maradt hatás nélkül Alsópáhok sorsára sem. Munkahelyeket, felvevőpiacot teremtett, sőt földrajzi közelsége révén lehetőséget biztosított az idegenforgalomban való részvételre.

9 Az 1980-as években már egyértelműen érzékelhető volt a mezőgazdaság visszaszorulása, s a turizmus-iparba való egyre intenzívebb bekapcsolódás. Az elsősorban a híres hévízi gyógyfürdőre épülő turizmus mára a lakosság nagy részének nyújt valamilyen formában megélhetést: a település lakóinak többsége a szolgáltatásban dolgozik, de emellett igyekszik több lábon állni: szobát vagy lakrészt ad ki, dolgozik a faluba ideiglenesen vagy állandóan betelepülő külföldieknek. A település arculata is érzékelhetően megváltozott: a házak jelentős részét úgy alakították át, illetve az 1990-es években felparcellázott új falurészen már eleve úgy építették, hogy felső szintjük szobakiadásra alkalmas legyen. Egyértelműen modernizálódó, fejlődni akaró és arra képes településről van tehát szó, ahol sokféle, a tárgyi kultúrában is lemérhető változás történt az elmúlt 20 esztendő során. Korábbi vizsgálataim alkalmával 32 alsópáhoki családnál végeztem a háztartás tárgyi ellátottságára vonatkozó kutatásokat, melynek során egyrészt a családra vonatkozó kérdőívek, másrészt az egyes, kiválasztott tárgyakról készült adatlapok elemzése során szűrtem le következtetéseimet.

1

0 Mostani kutatásunkban is készült a tárgyi ellátottságra vonatkozó kérdőív, amely a családról szóló hasonló információkat tartalmazta ugyan, a tárgyi világról azonban nem kívánt a korábbihoz hasonló részletekbe bocsátkozni. A háztartás tárgyain túl a gazdaság eszközkészletének bizonyos elemeit is 5 Bausinger, H. 2004. 9-10. " Bausinger, H. 2004. 10. 7 Ez a kutatás részben a T038206 számú OTKA kutatási program, a Bolyai ösztöndíj, illetve az 5/047/2001. sz. NKFP program keretében folyik. 8 Szarvas Zs. 1988, 1992. 9 Szarvas Zs. 1988. 26 Szarvas Zs. 1988. 456