Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Orbán Imre: Hitélet és erkölcsi viszonyok Kiszomboron az I. világháború idején

ORBÁN IMRE Hitélet és erkölcsi viszonyok Kiszomboron az I. világháború idején K

iszombor a történelmi Magyarország Torontál vármegyéjének a nagyszentmiklósi járásban elhelyezkedő községe. A nemzetiségi szempontból vegyes népességű megye egyik színtiszta magyar lakosságú települése. Egyházilag a Csanádi Egyházmegye Csanádi Esperesi Kerületének része. Lakosainak száma 1913-ban meghaladta a 4100-at, 95%-uk római katolikus.' Lakói hagyományos értelemben vallásosak, ragaszkodtak hitükhöz, papjukhoz. Többnyire földművesek és zsellérek. A birtokkal rendelkezők általában 10-15 holdas kisgazdák. Helyben lakó birtokos családja a Rónay ak. 1918-ban Árpás Gyula

2 plébános 25 éve szolgált a Kiszomboron. 1893-tól már számos föladatot sikeresen végrehajtott. Ő volt a falu papja a millennium idején,

3 az ő irányításával épült 1910-ben az új templom, működésének legnehezebb részét azonban kétségtelenül az első világháború négy éve, az azt követő forradalmak és idegen megszállás jelentette. Ez utóbbiakról még mit sem sejtve. Árpás plébános 1918. június 17-én fejezte be a világháború addig eltelt négy évének tapasztalatait bemutató, elemző írását. Munkájának címe: Tapasztalataim a hívek pasztorációjánál a háború lefolyása alatt.

4 Dolgozatunkban ennek szövegét adjuk közre.

5 Az összefoglalásból a rábízottakért aggódó, azokhoz ragaszkodó pap alakja bontokozik ki előttünk. Olyan lelkipásztoré, aki hívei sikereinek örült, hibáikban a saját kudarcát is látta. Igyekezett megérteni az embereket, próbálta keresni a magyarázatot, ha visszás helyzetek álltak elő (pl. a gazdagodás, enyém-tiéd kérdése), ha pedig súlyos gyöngeség kapott lábra (lásd a hadimenyecskék esetét), azt fájdalmasan élte meg. Huszonöt év után már mindenkit ismert. A bevonultakról írta: „a fiatalok nagyrészt már az én nevelésem." A hadbevonulók elbúcsúztak tőle, de a szabadságolt katonák őt is mindig meglátogatták, gyóntak, áldoztak, sőt a szentmisén ministráltak neki. Az elemzést író plébános nem kívánta saját érzelmeit háttérbe szorítani, ezért írása erőteljesen szubjektív hangvételű. ' Schematismus cleri Dioecesis Csanadiensis pro anno Domini MCMXIII. Temesvárim, 1913. 169. 2 Árpás Gyula 1864-ben született Péterrévén. 1893-ban került Kiszomborra. 33 éves szolgálat után Kiszomboron halt meg 1926-ban. 3 Ekkor állították a falu első Szent István-szobrát, és a templom környékét is parkosították, iskolás gyermekek fákat és bokrokat ültettek. Liber Primus Complectens Históriám Parochiae Zomboriensis in Dioecesi Csanadiensi, et Comitatus Torontaliensi sitae (a továbbiakban: História Domus). 26. A kiszombori római katolikus plébánia irattára (a továbbiakban KPlt). 4 A kiszombori római katolikus plébánia História Domusának melléklete. KPlt. 5 A dőlt betűkkel szedett szövegrészek Árpás Gyula dolgozatának, illetve a dolgozathoz illesztett pápai (XV. Benedek) imának részletei. A szövegben néhány, főként a megértést segítő központozási javítást végeztünk. 383