Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Markos Gyöngyi: Húsvéti hagyományok Makón

évek végén a nagyböjtre az alábbi szabályokat ismertette: „Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt. Azok akik már betöltötték 21 -ik életévüket és a 60-at még nem érték el és fölmentést nem kaptak, naponként háromszor étkezhetnek, de csak egyszer szabad jóllakniok, a nagyböjt hétköznapjain. A vasárnapokon tehát nincs böjt. Húst nem szabad enni (7. évtől kötelező) hamvazószerdán, a pénteki napokon és nagyszombaton délig, míg a többi nagyböjti hétköznapokon nincsen hústól való megtartóztatás és így lehet enni délben és este is egy keveset."

5 Napjainkra a böjti fegyelem fellazult. Hagyományőrző katolikus családok körében a szigorú böjt napi háromszori étkezést, zsírostól és hústól való tartózkodást és egyszeri jóllakást jelent. A böjt hamvazószerdán és nagypénteken volt a legszigorúbb. Általánosan elterjedt étel volt hamvazószerdán, de más böjti napokon is az aszalt gyümölcsből készült cibere, ahogy a makóiak mondják ciböre, valamint a pattogatott kukorica. A nagyböjtben tilos volt a szórakozás, tilos a táncos-zenés mulatság. Különösen a katolikusok körében élt sokáig a szórakozási tilalom, akik a március 15-én hagyományosan megrendezett bankettet sem látogatták. A nagyböjt egyházi szertartásai külön fejezetben lesznek feldolgozva. Itt említést csak Kálvária kápolna, Makó legrégibb épülete

6 és a Golgota keresztjeihez fűződő szokásokról lesz szó. 1954-ig a nagyböjt minden napján reggel 7 órakor misét mondott a kápolnában a belvárosi római katolikus plébánián levő káplán. A hívek, pap nélkül, nagyböjt péntek délutánjain keresztúti ájtatosságot tartottak a Kálváriánál.

7 Virágvasárnap A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Ezen a napon a 7. század óta pálmát szentelnek. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a szentelt barka, mint egyik legjelesebb szentelmény, nagyon fontos szerepet kap a népélet számos területén. Felhasználása az egész magyar nyelvterületen igen sokrétű. Használták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. Makón a római és görög katolikus lakosság körében a mai napig élő szokás a barkaszentelés. Régen a pap adta a barkát, ma a hívők viszik. A megszentelt barkát a pap a templomban az asztalra tette és mindenki vehetett belőle. Otthon a sublótra, vagy a tükör háta mögé került, majd vagy az eresz alá bújtatták vagy fölvitték a padlásra. Célja mindkét esetben ugyanaz: a házba ne csapjon bele a villám. Voltak, akik az istálló eresze alá tűzték, szintén védelmi céllal.

9 Ma már nem ilyen kötött a szentelt barka helye, több helyen vázában tartják. Egyedi, de még élő szokásként lelhető föl, hogy villámcsapás vagy jégverés megelőzésére a tavaszi munkák közben a kert minden sarkába tűzdelnek a szentelt barkából. 5 Makói Katolikus Tudósító, Makó, 1938. márc.l./59. "Tóth F. 2000.210. 7 JAM NA 115-89. "Tátrai Zs. 1990. 150. 9JAMNA 110-89. 364