Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Barna Gábor: A szegényebb társadalmi rétegek munkakörülményei és társadalmi kapcsolatai Kunszentmártonban a 19-20. század fordulóján

BARNA GÁBOR A szegényebb társadalmi rétegek munkakörülményei és társadalmi kapcsolatai Kunszentmártonban a 19-20. század fordulóján A

z írás címe nagyon szerteágazó területet ölel fel, amelynek részletes bemutatására egy rövid tanulmány

1 keretében nem lehet kitérni. Mindenekelőtt a vizsgált társadalmi réteg összetevőiről, e réteg eredetéről kell röviden szólni. Fő foglalkozás szerint a következő nincstelen rétegek életét vizsgáltam: kubikosok, cselédek, szolgálók, alkalmazottak, summások és béresek. Sok esetben az itt felsorolt foglalkozások és megélhetési formák nem jelentettek éles határt, egy életre szóló elhatárolódást, hiszen egy férfiember például élete során akár mindegyik felsorolt munkakört kipróbálhatta. Gyakran helyzetéből adódóan kényszerítve is volt minden munkaalkalom megragadására. A lányok és asszonyok hasonlóképpen. Sőt, e munkák, munkakörök egymásutániságát az életkor meghatározta. A fent említett és heterogén foglalkozású réteg közös jellemzője, hogy nincstelenek, esetleg házzal s ritkán némi földterülettel rendelkeztek. E nincstelenekhez életmódját tekintve nagyon közel állt, vagy azonos volt velük az 1-2 holdas törpebirtokosok nagy tömege. Számukra kis birtokuk nem jelentett teljes anyagi függetlenséget, biztos megélhetési alapot. így indokolt, hogy vizsgálatom rájuk is kiterjedjen. A 19. század végének, a 20. század első felének agrárproletariátusa sajátos társadalmi fejlődés következtében alakult ki. Ennek gyökere visszanyúlik a 18. század közepére, a redempcióra. A kiváltságos Hármas Kerület egész 18. század végi, 19. századi társadalomtörténetét, s benne a Nagykunsághoz tartozó Kunszentmárton társadalmi struktúraváltozásait is nagymértékben ebből a tényből kiindulva érthetjük meg, magyarázhatjuk meg.

2 A redempciókor ugyanis élesen két részre szakadt a társadalom: a birtokos redemtusokra, s a kevesebb joggal rendelkező irredemptusokra. S ha eredetileg az irredemptus jogállás nem is jelentett teljes vagyontalanságot, később, s tömegeit tekintve belőlük és leszármazottaikból alakult a későbbi évtizedek során a napszámos, béres, szolgáló, cselédemberek nagyszámú rétege. Mellettük azonban számolnunk kell egy eléggé erős bevándorlással is, bár a jászkun statútumok a végleges letelepedést erősen korlátozták. A folyamatos vonzerő azonban éppen a redemp' „Az agrárproletárok életkörülményei Kunszentmártonban" címmel 1973-ban, a 2. Tiszazugi Honismereti Tanácskozáson, Kunszentmártonban elhangzott előadás rövidített változata. Az előadás kitért az életmódra és a mindennapi életkörülmények bemutatására is. Az előadás 1968-1972 közötti kunszentmártoni interjúk adatain alapszik. 2 Nincs lehetőségünk itt a kérdés irodalmának részletező bemutatására. Csupán Botka János és Szabó László összefoglaló áttekintésére utalok, amely vázlatát adja a település társadalom- és gazdaságtörténetének, valamint művelődéstörténetének is. Botka J. - Szabó L.: Kunszentmárton, In: Tóth Tibor (szerk.) Adatok Szolnok megye történeléből I. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok, 1980. 567-586. Az alább idézett statisztikai jellegű adatok forrása is e tanulmány. 355