Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Barna Gábor: A szegényebb társadalmi rétegek munkakörülményei és társadalmi kapcsolatai Kunszentmártonban a 19-20. század fordulóján

ció előidézte kiváltságos helyzet volt. A letelepedés korlátozásával pedig a városok területük túlnépesedése ellen védekeztek. A szabad beköltözés nagy hulláma ezért a kiváltságos kerületek 1876. évi megszűnése után érte el Kunszentmártont. Ennek következtében a helyi nincstelen réteget a betelepülők is nagy számban gyarapították. Belőlük tevődik tehát össze a két világháború közének agrárproletár rétege Kunszentmártonban. Kunszentmárton lakossága a 19. század végétől az 1950-es évekig gyarapodó volt, 10-12000 között váltakozott, s lassú állandó emelkedést mutatott. A megélhetés alapvető forrását a mezőgazdaság jelentette, de megállapítható az is, hogy már a 1920. század fordulóján, s a 20. század első felében jelentős volt az ipar és kereskedelem. A birtokstruktúra 1935-ben a következőt mutatta: birtoknagyság birtokszám terület 0-1 kh 1008 263 kh 1-5 kh 610 1.582 kh 5-50 kh 595 10.045 kh 50-100 kh 58 3.930 kh 100-500 kh 20 3.909 kh 500-1.000 1 957 kh 1.000-3.000 1 2.072 kh összesen 2293 22.758 kh Keresők foglalkozás 1910 1949 mezőgazdaság 2451 3778 ipar 718 906 kereskedelem 143 220 közlekedés 65 75 közszolg., szabadfogl. 141 237 véderő 6 napszámos 281 házi cseléd 289 egyéb 140 432 összesen 4234 5648 Nagyon lényeges a birtokstruktúra és a keresők arányának adatsora. Jelzik, hogy Kunszentmárton elsősorban mezőgazdasági település volt még a 20. század elején is, jelentős iparos, kereskedő és tisztviselő réteggel azonban. Ez utóbbi keresők száma 1.200-1.500 között mozgott. Családtagokkal együtt már jelentős réteget alkottak. A birtokosok száma jelentősnek tűnik, s valóban meghatározó a középbirtokos paraszti réteg, ám ha a napszámosok és 1-5 holdasok közel kétezres számát nézzük, jelentősnek mondható a szegény, vagy teljesen nincstelen réteg. Ez a birtokmegoszlás általában megfelelt a kiváltságos nagykun mezővárosi helyzetnek. Ebben egyrészről egy birtokos, erős kis- és középparaszi réteg, másrészről pedig legalább ekkora, vagy 356