Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
MUNKÁK ÉS EMBEREK - Ozsváth Gábor: Hagyományos malmok Erdélyben
A kutatás során pregnánsan értem tetten Háromszék történelmének sarkalatos eseményeit, így például egy 1712-ben keltezett, gidófalvi okirat révén a Rákócziszabadságharc Habsburg-megtorlásairól kaphattunk jelzést: „Nimetek egetése mian, az Malom is eléget volt (...) hat számú Eökreimet hajtotta volt el az Nimet", 3 4 Ugyancsak Gidófalváról, a Malmos Gazdaság egyik vitaanyagából derült ki, hogy 1814-ben a közbirtokosság katonarenden levő tagjai a székely hadtest kötelékében az éppen akkor folyó, napóleoni háborúban való fegyveres szolgálatra voltak kirendelve: panasz a Ghidófalvi malmos gazdákkal közöltessék amikor azok a háborúból haza jönnek", 3 5 Erre az időszakra esett a devalváció; témánkban a lemhényi plébános, mint a kezelésében lévő malom bérbeadója panaszolta, hogy a bérlő új pénz helyett a csupán annak ötödét érő régit kívánta adni: „pártfogások alatt me^ kénált Kötésünk ellen a Molnár fekete bánkóba a 130 mf azaz 25 Rfi. jó forin tokkal" ™ Az 1848. évi szabadságharcra és a jobbágyfelszabadulásra utal az Apor-családnak a Bibarcfalvi Malmos Gazdaságban lévő részjogukról szóló feljegyzése: „848 olta a Malmos birtokosság tsak egy részt 5 vékát ad ara protendálván, hogy a Neh, Báró 848-ba egy részről le mondott s minden munkára költségre ajánlotta volna magát"? 1 A Bach-korszakban vezették be a malmok megadóztatását: ..Minthogy az ns Malmos Gazdaság az 1851' k évtől kezdve terhesen adózta a malom"', erről a Baróti Malmos Gazdaság jegyzőkönyve tanúskodik. 3 8 A 19-20. század fordulóján iratanyagunk és beszélgetőtársaink tömegesen utalnak a gazdasági és politikai berendezkedésre, karakteresen jelenik meg a trianoni békediktátum időszaka, a második bécsi döntés, majd újra a román berendezkedés és a kollektivizálás. Eszközfejlődéstani szempontból az urbáriumok leírásai alapján elmondhatjuk, hogy Háromszéken a ma még működő, köves malmok egy része teljes egészében visszatükrözi a 16-17. századi szerkezeteket. Ilyen például Csernátonban a Nagypa-tak mentén a Szántó Gerő-féle, őrlőképes malom felülcsapott vízkerekével, fafogakkal ellátott bélkerekével, köves őrlőszékével, és amelynek malomházából közvetlen lépcső vezet a boronafalú molnárházba. Egyértelműen megállapítható, hogy az elszigetelt völgyekben évszázadokra konzerválódott egy-egy fejlődési fázis, míg a fennsíkok belsejében, a nagyobb utak mentén hamarabb jelent meg a külső hatású modernizáció. A malmok építésében és felszerelésében nagy szerep jutott azoknak a székely ezermestereknek, akik inas vándorlásaik révén külföldön is megfordultak, majd hazatérve igyekeztek tudásukat, tapasztalatukat a helyi viszonyokhoz alkalmazni. Iratainkban ilyen egyénnel találkozhattunk Gábor Áron és Végh Antal személyében. Gábor Áronról tudjuk, hogy a '48-as forradalom előtt több malomszerkezetet is tervezett arra keresve a választ, hogy minél kevesebb energiával minél jobb minőségű lisztet tudjon előállítani. Ezen törekvései eredményeképpen Bereckben a város serháza számára szárazmalmot épített. Az ő nevükhöz olyan, izolált megoldások fűződnek, amelyek bár nem váltak általánossá, de a folyamatos fejlesztést szolgálták. 3 4 Sepsiszentgyörgyi Levéltár.(SSzL) F. 65. inv. 9. fasc. II. dos. 47. 3 5 SSzL. F. 8. 2194/1814. 3 6 SSzL. F. 8. 1965/1802. 13. 3 7 SSzL. F. 36. 1842. XI/21. 31 1 Jedző könyve az Nemes Baroihi Malmos Gazdaságnak Amely Költ Az 1841''' Évben. 64-65. 320
