Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Ozsváth Gábor: Hagyományos malmok Erdélyben

- A vizsgált területen nem az energiaforrás megújulása, azaz a gőzerő megjelenése, hanem a technikai folyamatváltás, vagyis a hengerszékek megjelenése keltett nagyobb érdeklődést. Legfontosabb alaptézisemnek mindezek fölött azt tekintem, hogy az Erdélyimedence úgy a tárgyi néprajz teljes egészére, mint szűkebb területemre kiterjedően különösen gazdag, használatban lévő tárgyanyaga széles kutatási, feldolgozási lehetőséget kínál a kutatók számára. Különösen izgalmas terület, ha azt is figyelembe veszszük, hogy a levéltári források immáron szabadabb hozzáférhetősége a történeti néprajz összefüggésrendszerében is biztosítja az elemzés lehetőségét. Munkamódszerek Módszertanilag munkámat több pillérre építettem. Az első fázisban - miután a vizsgált terület egyben szűkebb pátriám is -, hosszú időt töltöttem terepen, ismerkedtem a molnárokkal, őrletőkkel és a víz hajtotta szerkezetekkel. A helyi egyházi irattárakban tájékozódtam, anyakönyveket vizsgáltam. Munkámat történeti térképek felkutatásával és tanulmányozásával folytattam, majd egy általános terepbejárást követően kiválasztottam a legjellegzetesebb kutatópontokat. Különös figyelmet fordítottam arra. hogy olyan településeket vegyek közvetlenül célba, amelyek az adott kistáj számára általánosan megfogalmazható tartalommal bírnak. Itt különösen ügyeltem arra, hogy működőképes és kutatható állapotban, kiemelt számban legyenek jelen hagyományos malmok. Az egyes kutatópontok elválasztásánál azt is szem előtt tartottam, hogy a molinogenealógia sor különböző állomásainak megismerhetését szintén tetten érhessem. A terepkutatással párhuzamosan különböző adattári, majd a kutatás második felétől levéltári anyaggyűjtést is végeztem. Az ily módon nyert adatokat a helyszínen ellenőriztem, és adatközlők segítségével igyekeztem élettel megtölteni. Ennek érdekében Háromszék mintegy kéttucatnyi településén közel kétszáz személyt vontam be kutatásaimba. A kérdőívekkel szemben az előre felépített, átgondolt, témára irányított beszélgetéseket helyeztem előtérbe. Háromszék területét a különböző kistájak szemszögéből is vizsgáltam. A levéltári források segítségével a 16. század végétől szórványos adatok, majd a 18. századtól napjainkig egyre bővülő mennyiségű adat birtokában törekedtem nyomon követni a hagyományos malmokra kiható, legfontosabb tényezőket. Különösen élményt jelentettek a történelmi fordulókra is közvetlenül utaló adatok. A feldolgozásban szem előtt tartottam, hogy a kutatott témát térben és molinogenealógiai rendben elhelyezzem az erdélyi párhuzamok sorában. Ennek érdekében a történelmi Erdély, a Partium, a Bánáti Határőrvidék, valamint a Csángóföld mintegy százötven, máig működő malmokkal rendelkező települését kerestem fel. E kitekintés során az vezérelt, hogy az általam kutatási középpontba helyezett Háromszékkel szemben összehasonlítási, azaz kontrollterületeket találjak. E tekintetben a molinológiai gazdagság és a társadalmi párhuzamok vezényeltek. így foglalkoztam kiemelten a Bánáti Határőrvidék, ezen belül az Orsovai-hegység malmaival. A társadalmi hasonlóság az etnikai sokszínűség ellenére is fennáll, alapja a határőr jel317