Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Ozsváth Gábor: Hagyományos malmok Erdélyben

1990-es évek legelején körvonalazódott, hogy a hagyományos, vízerőre épített, népi szerkezetek kutatása összetett és szerteágazó témát rejt magában. Ekkor alakítottam ki azt a programot, amelytől több fontos kérdésre választ vártam. Az egyik alapkérdés: milyen szereppel bírtak e berendezések az évszázadok fo­lyamán a népesség mindennapjaiban, a falvak társadalmában. A következő: hogyan alakult fejlődésük, mennyiben vonható párhuzam az erdélyi és az összmagyar, ha­gyományos malomfejlődési folyamatokkal. Az már a kezdetekkor világosan megfo­galmazódott, hogy a háromszéki malmok tekintetében a forradalmi változást nem a gőzgép jelentette, hanem jóval később, a 19. század legvégén, a 20. század elején az őrlés technológiájának a hengerszék megjelenésével való megváltoztatása. A malmok működtetői, a molnárok, a bérlők életmódja, társadalmi státusa és kapcsolatrendszere szintén feltárásra várt a kutató számára, hisz korán kirajzolódott egy szakmai belter­jesség képe, azaz sejthetővé vált, hogy a molnárok közötti rokonsági szálak több ágon fonódtak össze. És végül, de nem utolsó sorban arra is választ kívántam keresni, hogy mi tartotta meg e berendezéseket az iparosítás kihívásai ellenére is egészen a közel­múltig eredeti funkciójukban? Ezen kérdések teljes körű megválaszolása egyértelműen szétfeszítené a jelen munka kereteit, ezért komoly dilemmát jelentett, hogy mely összetevőket emeljük a középpontba. Ezért határoztunk úgy, hogy miután sikerült kiharcolnunk a levéltári kutatás lehetőségét, a történeti néprajz módszereit és a jelenkutatás lehetőségeit oly módon ötvözzük, hogy a társadalmi, molinogenealógiai és technikatörténeti kérdéseket vetítsük előtérbe. Társadalmi tekintetben: - Egyik kiindulási alapnak tekintettem, hogy a természeti erőforrások birtoklása és használhatása a közösségek számára különös fontossággal bírt. Egyértelműen hoz­zájárult biztonság- és függetlenségérzetük alakulásához. A székely falvak kulcskér­désnek, a főúri rendekkel szembeni függetlenségük letéteményesének tekintették különböző malmok szabad használhatását. - Ugyancsak alappontnak tekintettem a molnárok sajátos társadalmi kapcsolat­rendszerét, közösségbéli megbecsültségét. - A peremvidéken nagyfokú önellátásra berendezkedett, kis faluközösségek földrajzi helyzetüknél fogva mindig is szoros gazdasági kapcsolatban állottak a szom­szédos, akár más etnikumhoz tartozó közösségekkel. - A földrajzi adottság, a kiváltságos kollektív önrendelkezés alapvetően hozzájá­rult a hagyományos malmok közelmúltig való fennmaradásához. - A molnárcsaládok révén átfogó és éles képet kaphatunk történelmi forduló­pontokról. A malomfejlődéstan tekintetében: - Tanulmányozandónak tartottam: mi az oka, hogy a közismerten magas, népi innovációs készség mellett szinte napjainkig konzerválódtak a középkor végi malom­berendezések? - A különböző célt szolgáló, hagyományos molinológiai berendezések között miért épp a lisztelő malmok maradtak fenn kiemelkedő arányban? Technika-történeti kérdésként: - Elszigetelt területeken a hagyományos malmok a 20. század közepéig, néhol végéig megőrizhették hegemóniájukat a gyáripar termékeivel szemben. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom