Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Nagy Vera: Fémművességgel foglalkozó cigányok Hódmezővásárhelyen

Nagymágocs piacain, vásárain fordultak meg. Az árusítást legtöbbször a család nőtagjai végezték, s a piacok, vásárok mellett a környező tanyavilágot is járták a tepsikkel és más edényekkel. A kemencés tepsiknek különösen a tanyákon volt nagy keletje. Néha pénzért adták el, de jobban szerették elcserélni tollért, baromfiért, malacért. Rácz Sándorék Újvároson laktak, ahol a háznál volt apja műhelye. Sokan jártak hozzájuk, s háztól is vásárolták az itt készült termékeket. A család jól megélt ebből a munkából, saját lovas kocsijukkal járták a vásárokat. A 20. század közepén a fémmunkákkal foglalkozó cigányokat szegkovács szövetkezetekbe szervezték be. így, 1951-ben Hódmezővásárhelyen is megalakult nyolc alapító taggal, név szerint: Mika János, Mika Sándor, Mika György, Mika István, Rácz József. Barna István, Markóczi István, Raffai Lajos. Moldvai (Mika) Sándor (1916) a szövetkezet sztahanovista dolgozója lett, s az itt töltött időben jó megélhetést biztosított neki és családjának. Itt még hagyományos cigánykovács felszereléssel kezdtek el dolgozni: kovácsüllőn. mely egy földbe ásott kör alakú mélyedés szélén, fönn volt, s a munkát a mélyedésbe állva kalapálták. A kohóban kovácsszénnel tüzeltek, fújtatót használva. Kezdetben ócska betonvasakból sín szegeket kalapáltak. A szövetkezetben kezdetben saját szerszámaikkal dolgoztak. Később áttértek a bádogos munkákra, zománcos edények gyártására. Készültek itt fürdőkádak, zománcozott füstcsövek, zsírosbödönök, de tésztaszaggató formák is. A horganyzott- és feketelemezt Pestről szerezték be, s az elkészült árut szintén oda szállították nagykereskedéseknek. A szövetkezet elnöke Rácz József, majd Mika János lett. Később kibővült formában Vas- és Fémipari KTSz néven működött tovább. A vásárhelyi piacon ma ketten árulnak ilyen jellegű, saját készítésű munkákat, de árukészletük már csupán kisebb tepsikre és tésztaszaggatókra korlátozódik. Adatközlők: Jankovics Józsefné Bánfi Mária (1927-2005) Moldvai (Mika) Sándor (1916) Rácz Sándor (1950) Irodalom FELFÖLDI László 1980 Cigány folklórhagyományok. In: Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében. 93-102. KISS Lajos 1958 Cigányfogasok Hódmezővásárhelyen. In: Vásárhelyi hétköznapok. Budapest, 149-150. 1956 Vásárhelyi híres vásárok. Szeged. 1964 Vásárhelyi tálasok. In: Vásárhelyi kistükör. Budapest, 288-408. NAGY Gyula 1975 Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba. SZEREMLEI Samu 1911 Hód-Mező-Vásárhely története. 4. köt. Hódmezővásárhely. TIMAFFY László 1991 Cigánykovácsok. In: Magyar néprajz. III. Kézművesség. Budapest, 261-264. 310