Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Ozsváth Gábor: Hagyományos malmok Erdélyben

OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL Tanár úrnak köszönettel jelentem Összegző jelentés a Hagyományos malmok Háromszéken című kutatási programról T

anár Úr - az akkori József Attila Tudományegyetem frissen újra alakult Néprajzi Tanszékének tanszékvezető tanáraként - több mint egy évtizede egyetemi hallgatóként múzeumi gyakorlatra szülőföldemre küldött vissza, a Kézdivásárhelyi Múzeum néprajzosához, Szabó Judithoz címzett ajánlólevéllel. Ezen levelében arra kérte a címzettet, hogy mutassa be nekem - a leendő néprajzosnak - a dolgos múzeumi élet mindennapjait és egyben legyen segítségemre választott témám, a Háromszéki hagyományos malmok terepkutatásának megszervezésében. Akkor a tervezett munka időigénye jóval szűkebbnek tűnt, csupán a kutatás során vált hónapról hónapra egyre duzzadóbbá, olykor-olykor a végeláthatatlanság érzetét keltve. Ugyanis a kezdetben egyszerűnek látszó téma mind több és több nézőpontot. lehetőséget villantott fel, mely mind több és több további tisztázást és időráfordítást kívánt. Tanárom az oskola keretein túl is figyelte munkámat, biztatott, ha megtorpanni látott, és velem együtt örvendett a részeredményeknek. Immár több mint egy évtized elteltével - hetvenedik születésnapjára - köszöntésként úgy érzem, hogy nem adhatok mást. mint a szeme láttára kiteljesedett kutatás összegzését, az O tanári munkájának is a gyümölcsét. Egyben kérésem is van hozzá: a lehető legtovább figyelje, segítse jó erőben és egészségben a sok-sok, általa elindított, folyamatban levő munkát. Kívánok számára mind több, elégedett és köszönő kézfogást, hisz tapasztaltam, hogy a sikeres összegzés az Ő számára is igazi öröm. Kutatástörténeti áttekintés, kitűzött feladatok A magyar vízimalmokról eddig megjelent néprajzi publikációk száma tudomány- és technikatörténeti, valamint társadalomnéprajzi fontosságukhoz képest, annak ellenére is csekély, hogy az utóbbi évtizedben az építészek, néprajzkutatók, turisztikai szakemberek körében nőtt az irántuk való érdeklődés. Különösen igaz ez, ha a patakmalmokra vonatkozó irodalmat vesszük számba, ugyanis a dunai, tiszai hajómalmokat - mivel nagyobb városok meghatározó gazdasági színfoltjai voltak - többen feldolgozták.

1 A 19. század második felében Magyarország malmairól több statisztikai felmérés is készült. Az általuk közölt adatok pontosságáról megoszló a kutatók véleménye. Legelfogadottabbnak Jekelfalussy 1894. évi felmérését lehet tekinteni.

2 Folyóiratokban a hagyományos malmokkal már a 18 századtól (Magyar Hírmondó 1780., Vasár' Czigány B. 1962. 1963, 1965, 1967. 1968.: Solymos E. 2001; Juhász A. I960. 2 Magyarország malomipara. Magyar Statisztikai Közlemények XIII. Bp. 1895. 311