Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

KÖSZÖNTŐK, EMLÉKEZÉSEK - Péter László: Előszó

mot, tápai szatócsboltot, pék-, kovács-, bognár- és szíjgyártómühelyt, kocsigyűjteményt stb. Provenienciájukat, történetüket is ő örökítette meg. Szétszórtan megjelent tanulmányaiból először a debreceni egyetem Folklór és Etnográfia című sorozatában megjelent Település és közösség (1993) című tanulmánykötetében adott válogatást. Ebben is a hajdani szegedi tanyavilág és a Város és vidéke történeti népéletét örökítette meg. E mostani gyűjteménye szerves folytatása annak. Juhász Antal rendre kivette részét a környékbeli községek történeti monográfiáinak munkálataiból. Társszerkesztője volt a környékünkön kezdeményezést jelentő kötetnek (Tápé, 1971) és az Átokházától Ásotthalomig (1970) című gyűjteménynek; ő szerkesztette a kisteleki tanulmánykötetet (1976), Mórahalom (1992), Mindszent (1996), Öttömös (1998) monográfiáját. Értékes fejezeteket írt a Sándorfalva (1976), Kistelek (1991), Kiskundorozsma (1995), Röszke (1996) és Szatymaz (sajtó alatt) történetét, néprajzát megörökítő kötetekben is. Szinte mindegyik dolgozata a szegedi parasztpolgárság kultúrát teremtő munkásságának részletes bizonyságait tárja elénk, s így folytatja Kálmány Lajos, Reizner János és Bálint Sándor után a Városból kirajzó szegedi nép történelmi teljesítményének megörökítését. Bálint Sándor találta meg a szegedi tanyai embert legjellemzőbb félig gúnyos, félig elismerő - szólást a halasi határban: „A szögedi embört este mögkoppasztják, röggelre kitallasodik." Ezt az életrevalóságot, a társadalom és a természet erőivel való eredményes küzdést tanúsítják Juhász Antal írásai is. 28