Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Krupa András: Evangélikus anyakönyvek tanúsága Csanádalberti első telepeseiről (1844-1870)

Mihály (Tamás/alva), Vajitsek (Vajicsek) György (Lubina), Venyercsan János (Ocsova). A Tótkomlósról jöttek közel egyharmada - ami bizonyítható - nem tótkomlósi erdedetü. De a kép bonyolultabb, mert a tótkomlósi születésűek egy részének a felesége nem ide való: Mataisz Mihály neje, Galo Mária Kokován, Mataisz György felesége, Laukó Mária egy nógrádi faluban, Kriska Pál felesége, Likavecz Mária Klenócon, Nemcsok Mártony neje, Koczka Judit Nyustyán született. De a Tótkomlósról jött, ám Poltáron született Danada Mihálynak a felesége, Miklósi Anna Jolsván, a szintén Tótkomlósról érkező, de losonci Matyej János felesége, Lepjan Katalin Hrabón, Venyercsan János és felesége Osztroluczky Mária Ocsován született, holott már Tótkomlóson lett gyermekük. Hasonló összetételű házaspárokkal találkozunk Pitvaroson is. Vagyis a beköltözők többek között elsősorban azért települtek Csanádalbertire, mert még nem vertek gyökeret, és könnyen voltak mobilizálhatóak. Közvetlenül Pitvarosról jöttek: Csontos Mátyás, Csontos Mihály, Filep János, Gubinyi János, Kovács György, Kasnyik Pál, Kovácsik András, Styaszni Mártony. Előzőleg Pitvaroson laktak, szülőhelyük azonban más: Brnula (Brnulya) István, (Pilis), Csapó Mihály (Gacsalk), Darvas János (Nagylak) - [több Darvas János élt az első két évben: A fent nevezett Pitvaroson lakott, de később Nagylakra költözött (felesége Moravszky Zsófia), a másik Darvas János Gacsalkon született, de 1845-ben meghalt (felesége Demjan Zsuzsi), ők még 1843-ban az Arad megyei Décsén laktak. A harmadik Darvas Jánosnak 1847-ben meghalt fia alkalmából a lelkész megjegyezte: „az atya s a fiú Oravecznek volna irandó" (felesége Szuchán vagy Grenda Zsuzsi)], Chovanyecz János (Szalatna), Jakabik György (Nagylak), Turján András (Ocsova), Tószegi Mihály (Irsa), Trnkóczi Adam (Tótkomlós), Zdichaviar Mártony (Süvéte), Veleg János (Pilis). A telepeseknek kevesebb mint a fele született Pitvaroson, az 1815/16-ban alapított helység korához képest viszonylag még nagy számot mutat az innen jövőké. Az első aláírók közül ketten voltak nagylakiak (Bohács János, Martinitz (Mártinyecz) Adam, (ill. a már említett Darvas János). Róluk van anyakönyvi adatunk. Szarvasról közvetlenül Kenyeres Mihály érkezett. Az első telepesek közül Bakó Pál, Mészáros János volt makói. Makói lehetett (vagy hódmezővásárhelyi) Fodor András, Pap Mátyás, Szemes József, Szabó János. Ők rövid ideig lehettek Csanádalbertin. Szabó lánya, Szabó Mária egy tótkomlósi születésű férfihez Varga Pálhoz ment férjhez. Nem tudtuk azonosítani a lány szülőhelyét sem. Valószínűleg tótkomlósi vagy pitvarosi közvetítéssel lettek első telepesek Danada Mihály (Poltár) a Tamásiban született Gálát Mihály, a Bisztrán született Poproczky János, a Pest megyei Bényén született Jesenszky György (felesége, Botyánszki Zsuzsi is ott látott napvilágot). Fiuk még Bényén született 1841-ben. De ők már közvetlenül Irsáról érkeztek, miként Tószegi Mihály is. Apatelekről jött a családjával a Ráhón született Sztraka János (egyik lánya Sztraka Ilona is Apateleken született, a szerző ükanyja). Gombos András szülőhelyét nem, de felesége, Boczjan Máriáét ismerjük, ő Venyarecen (Vanyarcon) született. A névsorban szereplő Praszlicska Mártony még 1845-ben keresztapa. Dorotovits Mátyásnak (felesége Ribár Mária) 1848-ban meghalt egyéves fia, utána nem találtuk a nyomukat. Elírás vagy félrehallás eredménye Szvitan György első telepes vezetékne227