Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Klamár Zoltán: Martonos falu térszerkezetének struktúrái - településfejlődés az írott források és a térképek tükrében

pült 551 lakos többsége lefért, hiszen ezeknek egy kis hányada már ekkor a halmazos falumagban vásárolt házat. A halmazos falumagban ekkor 319 telket sikerült azonosítani. Sajnos a térkép több helyütt foltokkal szennyezett, így főleg a halmazos falurész telekállományát nehéz volt megszámolni. A településszerkezeti struktúrát szem előtt tartva, úgy véljük, hogy a kérdéses térkép 1791 és 1813 között készülhetett.

3

2 A fentebb elemzett térképekkel szemben csak egy utat jelöl, mégpedig a nyugati irányból. Magyarkanizsáról észak felé a Tisza mellett Szegedre vezetőt. Az út a falu déli oldalánál, a halmazfalu nyugati pereméig vezet, és ott derékszögben elfordul északkeleti irányba az ófalu, valamint a szőlők mellett, a szerb temetőt érintve, majd a Tiszáig fut. Két, a térképen külön nem jelzett út látható, az egyik az úti falun, a másik a szőlők között vezet ki a településről. Mindez azt a korábbi megállapításunkat erősíti mi szerint a halmazos szerkezetű falumagot a közlekedési utak elkerülték. Bauer Antal atlaszának Martonost ábrázoló szelvénye a 19. század eleji falut mutatja eléggé elnagyoltan. A halmazos falumagba mindössze két. még a falu előtt egymásba torkolló út vezet a rajz szerint. Szembetűnő pontatlanság, hogy a térképrajzoló csak a Magyarkanizsára és Szabadkára vezető utakat jelölte, míg a Szegedre vezető utat nem vetíttette a térképre. A falutól északnyugatra húzódó szőlőket is egységes tömbnek ábrázolta, holott a korábban elemzett térképszelvényeken jól látható, hogy két különálló szőlőföld volt a falu felett északnyugati irányban. Bauer szerint a falu északkeleti pontja érintkezett a folyóval és hasonlóan az előbbi térképekhez, ő is úgy ábrázolja a települést, hogy az utak nem mennek át rajta. A vizsgált térképek sorában a legpontosabb, a településszerkezeti struktúrákat legrészletesebben mutató, az 1856-os kataszteri térkép. A térkép szerint ekkor a régi halmazos falumagban 470 telek volt összesen, ebből 230 egész és 240 fél. Míg az új úti faluban 270 egész és 1 fél telket mutat a kataszteri felmérés. A görögkeleti templom a 6-os funduson áll, a római katolikus pedig a 728-as telken. A legtöbb féltelek a Tiszához simuló keleti peremén van a településnek, valamint a szerb templom közvetlen környezetében. Ebből arra következtethetünk, hogy az Martonos legkorábban beépült településrésze, ugyanis nemcsak a fél telkek vannak túlsúlyban, de itt található a legtöbb zug, melyek apró terekből ágaznak le, hogy a feltorlódott portáknak közvetlen kijárata legyen. Összegzés és felmerülő kérdések Az írott forrásokat áttekintve nyilvánvalóvá vált, hogy Martonos azon ritka bácskai falvak egyike, amely viszonylag szerencsés történelmi és földrajzi helyzetéből adódóan - ha középkori épületállományát az építési technikából és a felhasznált anyagokból kifolyólag nem is - rostos halmazú településstruktúráját meg tudta őrizni. Maga ez a tény azért érdekes, mert a 17. század végén lakossága úgy cserélődött ki, hogy a vidéken kultúrájában és nyelvében teljesen idegen népelem, nevezetesen a balkánról érkező szerbek telepedtek meg a faluban. 1

2 Kanizsa monográfiájának első kötetében, a 380. oldalon a 49. ábra mutatja a vizsgált Vedres térképet, zárójelben az 1790-es évszámmal. Azonban sem a főszövegben, sem pedig a jegyzetekben nincs utalás, forrás megjelölés, így nem tudni honnan a kérdéses térkép kormeghatározása. 212