Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Duró Annamária: Tanyáink és a lengyelországi szórványok

A tanyarendszer külföldi párhuzamai Azokat az elméleteket, amelyek tanyáinkat a szórványalakulás európai példáihoz közelítik, elsőként külföldi kutatók fogalmazták meg. Ezek közül Albert Demangeon tipológiája

1

0 a legismertebb, aki aszerint sorolta típusokba a különböző gazdálkodási rendszerekben, eltérő társadalmi viszonyok között és a legváltozatosabb éghajlati-táji adottságok mellett létrejött szórványokat, hogy a csoportos településhez viszonyítva mikor és hogyan alakultak ki. Négy alaptípust határozott meg: az elsődleges - ősi, illetve újkori - szórványok pionírjai addig lakatlan területeket vontak müvelés alá, a hézagkitöltő szórványok népessége a már meglévő zárt települések között szabadon maradt agrárteret vette birtokba, a másodlagos szórványok lakossága pedig - így az alföldi tanyák népe is - valamely zárt településből költözött ki a határba. Den Hollander az alföldi tanyák és az észak-amerikai farmok között keresett és talált párhuzamokat." A tanyarendszer múltját tanulmányozva a holland szociológus arra a következtetésre jutott, hogy a 17-19. században az Alföldön is 'frontier-helyzet' haladt át. (Ezt a fogalmat a Turner-i értelemben használja; eszerint a frontier az üres vagy csak igen ritkán betelepült szabad terület „innenső széle", amelynek egyik fő jellegzetessége az, hogy állandó mozgásban van.) Állításait olyan hasonlóságokra alapozza, mint például a föld hasznosításának egymást követő jellegzetes szakaszai, vagy az elszigeteltség következtében fellépő társadalmi nehézségek. Döntő különbség azonban, hogy míg az Egyesült Államokban a frontier-helyzet dinamizáló tényezőnek bizonyult, Magyarországon ez az állapot megrekedt, s a 20. század elejére visszahúzó erővé vált. Hazai nézőpontból eddig csak történeti néprajzi megközelítésben készültek a Kárpátokon túl tekintő nemzetközi összehasonlító vizsgálatok. Melyek a szórványalakulás általános feltételei? Közép-európai viszonylatban elsőként Barabás Jenő tette föl a kérdést.

1

2 Az Abrudbánya-Zalatna vidéki 'cátun'-ok, a pomerániai szórványok, a Gyetva környéki 'láz'-ok és a szegedi tanyák keletkezéstörténetének közös tanulsága: ott és akkor jelennek meg, ahol és amikor a mezőgazdaságból élők tömegesen jutnak magánbirtokhoz, azaz művelési kényszertől mentes, valamilyen szokásjog alapján használt, rendszerint egy tagban lévő földterülethez. Hoffmann Tamás általánosabb érvényű összefüggéseket keresett: abba a kontinensnyi méretű folyamatba próbálta beilleszteni a magyar tanya létrejöttét, amely a naturálgazdálkodás fölbomlásától a modern árutermelő mezőgazdaság kialakulásához vezetett.

1

3 A monokultúrára történő átmenetet az önellátó vegyes gazdaság valamely üzemágának gyarapodása jellemezte. Európai példák sora bizonyítja, hogy akár belterjes (szőlőparcellák), akár külterjes (állattartó telepek) irányú volt ez a fejlődés, mindkét esetben olyan új üzemek keletkeztek, amelyek szervezetileg előbb-utóbb függetlenné váltak a hagyományos gazdálkodás régi örökségétől: a müveléskényszerrel összetartott szántóföldi növénytermesztéstől és az azt kiegészítő állattenyésztéstől. Demangeon. A. 1927. " Hollander. A. N. J. den 1975. 1

2 Barabás J. 1960. 1

3 Hoffmann T. 1975. 176