Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Bárth János: Irtás és település. Gyimesi erdőirtó egyezségek és a Tatros-völgyi településterület növekedése

5. Nem kellően ismertek még a gyimesi hegyi tanyák népének társadalmasulási törekvései. A jövendő kutatásoknak kell feltárniuk a gyimesi lakosság egyházi, kulturális és közigazgatási önszervező tevékenységének fontosabb állomásait, különös tekintettel a tanyai templomok, kápolnák, temetők, haranglábak, iskolák közösségformáló szerepére. Alábbiakban Csíkszépvíz helység falujegyzőkönyveiből

1

2 teszek közzé néhány határozatot. A közölt szövegek a 19. század első feléből származnak. Valamennyi határozat kapcsolatos a Szépvíz hajdani határához tartozó Gyimessel. A legtöbb szöveg arról szól, hogy valaki irtani való területet kér Szépvíz elöljáróitól Gyimesben. A szépvízi döntéshozó testület általában a kérelmező rendelkezésére bocsájtja a megjelölt erdőt 8-10-12 éves bérlet formájában, azzal a kikötéssel, hogy a vásáros a megkapott havast irtsa és pusztítsa. Ha nem serénykedik az irtással, 3 év múlva elveszti bérletét. Hajói halad a puszta szóval jelölt irtás tagosításával, 12 év múlva újra igényt nyújthat be a területre, illetve 12 év múlva elővásárlási jogot élvezhet. Jellemző egy 1812. február 22-én kelt szépvízi határozat Bagos Imre és Bagos Ferenc havasi bérletéről: iritsák és poszticsák, hogy legtovább 3 esztendőre valami jele meg látzodgyék, és kitelvén a 10 esztendő, ha a betsiiletes falunak meg tetzik az iritás és posztitás, első vásárosok azon tális Bagos Ferents és Imre eö kegyelmek lehessenek. Az irtandó területeket igénylők egy része különböző székely falvakban, leginkább Szépvízen lakott. Más kérelmezők már tartósan Gyimesben éltek. Az ő bérleteik révén bizonyára a szállással ellátott kaszálók szaporodtak. Következésképp, a közölt szövegek egy része a gyimesi csángó településterület szállások közbeiktatása révén megvalósult előrehaladásának dokumentuma. A fentebb felsorolt kérdéskörök második pontjában jelzett kérdések némelyikére ad feleletet azáltal, hogy a közerdőből való irtás, a magánbirtok-teremtés, a havasi szállástartás, a gyimesi állandó lakóhelyfoglalásjogi feltételeinek feledtető fátylát lebbenti föl. A Függelékben közölt faluközösségi határozatok olyan szépvízi protokollumokból valók, amelyek a 19. század első feléből fennmaradt írások átlagánál nehezebben olvashatók. Különösen az 1801 és 1812 között született határozatok sérült, megrongálódott, erősen elszíneződött kötete állítja paleográfiai kalandok elé a kutatót. Arra törekedtem, hogy a kiválasztott protokollum-részleteket betűhíven adjam közre. A szövegek használhatósága érdekében azonban elkerülhetetlennek mutatkozott. hogy az alábbi apró beavatkozásokat és változtatásokat elvégezzem. A szavak 1

2 Csíkszépvíz helységnek ez idáig két jegyzőkönyvét tanulmányozhattam. Egyik a Hargita Megyei Könyvtár Csíkszeredái Dokumentációs könyvtárában található a 164. 395. számon. A csíkszépvízi kommunitás 1801 és 1812 között papírra vetett határozatait tartalmazza. (Az általam használt jelzete: CSDK. 164395. Szépvízi jkv. + oldalszám.) A másikat a Csíkszeredai Állami Levéltár őrzi. Az 1813 és 1849 között hozott községi határozatokat tartalmazza. Kissé megtévesztő módon Csíkszentmiklós helység iratai között található. A határozatszövegek tanúsága alapján azonban egyértelmű, hogy nem csíkszentmiklósi, hanem csíkszépvízi jegyzőkönyvről van szó, amely a Csíkszeredai Dokumentációs Könyvtárban található jegyzőkönyv folytatása. (Filiala Arhivelor Statului Judc(ul Harghita. Miercurea Ciuc, Primaria Communei Nieolesti - Ciuc. Fondul 98. Dosarul 1. - Az általam használt jelzete: CSAL. F. 98. D. I. Szépvízi jkv. + oldalszám.) 1

3 CSDK. 164395. Szépvízi jkv. 173. 152