Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

„VÍZENJÁRÓK" - Szűcs Judit: Átkelés a Tiszán Csongrád és a Nagyrét között

SZŰCS JUDIT Átkelés a Tiszán Csongrád és a Nagyrét között A

Tisza Csongrád határában három, patkó alakú kanyart vet. E kanyarok a szabályozás előtt vízjárta réteket fogtak közre. A rét elnevezés napjainkig megmaradt. A kanyarok folyásirányú sorrendjében a rétek elnevezése Mámai-rét, Nagyrét és Kisrét. A település és művelt határa közötti vizeken több mozgó és állandó átkelőhely jött létre.

1 A Nagyrét, ahogy a neve is jelöli a legnagyobb kiterjedésű, a lecsapolások után tanyai gazdaságokkal hasznosult határrésze a városnak. A várost és a Nagyrétet az élő Tisza választja el. A folyó- és állóvizeken történő átkelést kezdetben a gázló, az alacsony vízállású, lassú folyású, kis mederszélességű szakasz biztosította. Ezeken a helyekenjöttek létre révek, kompok." A napjainkban is működő hajóhíd és azt helyettesítő komp közelében a hely gázlóként használatára a közelmúltból is vannak adataink. Ormos Lajos (1908-2000) emlékezett, hogy nagyapja alacsony vízállás mellett az Iskola utca Tisza felőli végénél lovas kocsival átjárt a Nagyrét és a város között. (Ez a vízszabályozás előtti időkben lehetett.) Alkalmi átkelésre az 1960-as évekből is hallottam példát. A befagyott folyón a halászok az utóbbi években is átmentek fáért, gallyért. A befagyott folyó is ott lehet biztonságos, ahol a gázló ismérvei érvényesülnek. A hajóhídi és a mámai komp használata összefüggött. A nagyrétiek és a mámaiak is a hajóhídon vagy az azt helyettesítő kompon, dereglyén és a révészek ladikján mentek a városba. Ezeket a fa alapanyagú közlekedési eszközöket hajóácsok, hidas mesterek, a kisebb jármüvet, ladikot halászok készítették.

3 A nagyrétiek a mámai kompon jártak át a szőlőbe, esetleg kerülővel a városba. (A gazdák többségének szőlője volt a túlsó oldalon.) A hajóhídi kompnak több régi nevét jegyezték föl. Korábban felső-oldali vagy Bodor-szigeti kompnak nevezték. Korábbi térképeken a folyó fő folyásirányát követően Felső-oldal, majd Alsó-oldal földrajzi nevek találhatók, ennek megfelelően felsőoldali és alsó-oldali kompok is működtek

4 A felső-oldali kompjárásról 1859-ből van adatunk.

5 Majd későbbi adat utal a többi nevére: „BODOR-SZIGETI KOMP. A Györfös alsó végénél volt, illetve van. 1896-ban a hajóhíd átadásakor üzemét megszüntették..."

6 A Felső-oldal a Tisza bal partján, a Bodor-sziget, illetve a Györfös a Tisza jobb partján egymás közelében határozza meg az átkelőhelyet. 1 Szikszai M. 2000. 173. A szerző rendet tesz a téma fogalmai között. Ő használja a mozgó és állandó átkelőhely fogalmakat is. A szerző a Múzeumi Füzetek - Csongrád 7. számában megjelenő tanulmányában - a réti. ártéri gazdálkodás feltételeként sorra veszi az összes csongrádi átkelőhelyeket. Itt a működésében egymással összefüggő két átkelőhelyről esik szó. 2 K. Kovács L. 1979. 275; Szabó L. 2000. 203. 3 Juhász A.-ifj. Lele J. 1971. 415-426; Bálint S. 1977. 22, 29^16; Juhász A. 1991. 447-455; Bellon T. 2003. 139-170; Szilágyi M. 2004. 19-31. 4 Csongrádon a több kanyarral folyó Tisza mellett a belső-külső és a felső-alsó földrajzi név pár is megtalálható. (Andrásfalvy B. 1973. 10; Szűcs J. 2004. 86-89.) 5 Tari L. pótlás 222. Felső oldali kompjárás. (Ezúton köszönöm Juhász Antalnak, hogy a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárából Csongrád földrajzi név gyűjtését, a megjelenés reményében is, átadta nekem.) 6 Dudás L. 1988. 240. 139