Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
A Fischer-majort nem bontották el, épületeit - 7 kat. hold földdel, benne több mint 2 hold szőlővel — Faragó József gazda és felesége, Lehóczki Julianna vásárolta meg 1904 őszén 5495 koronáért. 9 7 Majd 1905 decemberében eladták 12 ezer koronáért egy izsáki lakosnak és a major később többször gazdát cserélt. A kastély falainak és tégláinak felhasználásával építették fel az 1950-es évek közepén a fischer-bócsai kápolnát. Az 1900-as évek elején került sor a Bagi-birtok parcellázására. A csongrádi származású Bagi József az 1879-80. évi adófőkönyvek alapján 769 forint adóval 2. a legtöbb adót fizetők listáján, Bagi János 1887-ben 1309 ft évi adóval a 3., Bagi László pedig 1894-ben 8. a virilisták jegyzékén. 9 8 A visszaemlékezések szerint Tázlár pusztán is volt birtokuk. A birtokszerzó Bagi Józsefet a legidősebbek 1989-ben és 1992-ben is ,gatyás báró"-nak, „parasztban?'-nak emlegették. „A^t mondták, hogy birkákat őrzött a buckák közt, aztán a kutyája kikaparta a pe\ös ládát a borovicska bokorbul. Azjr' vót olyan gazdag. Ez a rész a sL v° l> kilencszáz holdat tudok. Itten tartotta a jószágokat, télire elhajtotta oda, Csongrádra, téli takarmányra." (Csipak Lajos, sz. 1926) A Bagi-családhoz fűződő anekdoták változatai Bócsán is ismertek. 9 9 A közel 900 holdas Bagi-birtokból a szeged-felsőtanyai származású, majd Jászszendászlón gazdálkodó Kordás Mihály 350, a csengelei Tóth Péter 100 holdat, szanki, bugaci kisparasztok 10-20 holdat vásároltak. Egy vadkerti juhász, Kiskopárdi Lajos több mint háromszáz holdat vett, 400 birkát tartott és télennyáron a legelőt meg az erdőt járta falkájával ^Turcsik Sándorné, sz. 1895. Tázlár). A halas-kecskeméti régi földút közelében fekvő Bagi major több épülete 1993-ban még állott. A községi iratokból kitűnik, hogy 1906-ban előkészületek történtek Tázlár és Bócsa különválására. A tényleges elkülönülés 1907 nyarán zajlott, amikor KisBócsa, Nagy-Bócsa és Zöldhalom területén önálló község alakult Bócsa néven. Tázlár nagyközség nevét ezzel egyidejűleg Prónayfalvára változtatták. 10 0 A határ nagyobb része, mintegy 23 329 kat. hold került Bócsához, kisebbik része (a volt Tázlár, Kötöny és Harka puszta) maradt Prónayfalva közigazgatási hatáskörében. Az immár önálló közigazgatási egységgé vált Bócsa 20. század eleji benépesedéséről az 1912. évi kataszteri térkép tájékoztat. Előzőleg 1882-ben végeztek e területen kataszteri fölmérést, a változásokat 1896-ban és 1910-ben helyszínelték és vezették rá az alaptérképre. Az 1912-es térképen piros tintával jelölték az 9 7 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal, Bócsa 604. sz. telekkönyvi betét. 9 8 BKMÖL, Tázlár község közgyűlési jkv. L. 20. jegyzet. 9 9 FERENCZI Imre: Egy anekdotakör tanulságai. (Bagi históriák és rokonaik). Néprajz és Nyelvtudomány XIX-XX. Szeged, 1975-1976. 5-62. i»fl BOROVSZKY Samu 1910. 40., SZABADI Pál 1997. 76-77. 63
