Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

újabb parcellázásokat, így az 1912 utáni változások áttekintésére is alkalmas.

101 (A 4. ábra e térkép alapján készült, 1. a 33. oldalon.) Tanyák és majorok Bócsa határában 1912-ben A dűlő neve Tanva Major Orgovány 7 Teleki-Bekenyi 26 Zöldhalom 2 Bank-Greskovics-Halász 1 Sigray-Fiáth 1 1 Márton-Dobozi 2 Gáspár 10 Bagi 1 Öregmajor és Zsikla 10 2 Sigray 1 Fischer 28 1 Lipcsey-Sigray 3 Pipagyujtó 2 1 Tőlősi 3 Tasnádi-Görbe major 11 Kis tanya és Halász-Bódi 2 1 Bereczky - Besnyei 3 összesen 112 7 1949-ben Kaskantyú községhez csatolták 1949 óta Kaskantyú A dűlők több régi földbirtokos - Bereczky Károly, báró Fiáth Gyula, Sigray Gedeon és Mihály, a Tasnádi- és Teleki-család —, és utóbb földet vásárló nagygazdák, vállalkozók - Bagi, Gáspár, Fischer, Greskovics, Zsikla - nevét őrzik. Sajátos népi névadás a Pipagyújtó dűlő elnevezése. A térkép a 20. század eleji birtokeladások utáni települési képet mutatja. Legtöbb tanya (28) a Fischer-birtok Bugac pusztával határos területén épült, ahol minden családnak l-l épülete állott: az a földház (kunyhó) vagy kis vályogház, melyet a megtelepedéshez hajlékul készítettek. Minden parcellán a térképezésig még nem építkeztek. A Fischer-birtoknak ezt a sűrűn betelepült részét utóbb, az 1920-30-as években falutelepnek említették. Hasonló tanyásodás Kis-Bócsán, a volt Teleki-birtokon tapasztalható, ahol a törpebirtokosoknak szintén csak lakóházuk állott. 10

1 Kiskőrösi Földhivatal, Bócsa kat. térképe. M. kir. államnyomda. Bp. 1912. 62 szelvény.