Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

A birtokos neve Származása 1895 1912 Vas Imre Szeged-Alsótanya 116 124 Vékony Istvánné Kiskunmajsa 238 118** Vékony Antal Kiskunmajsa 156 Baki Ferenc Kiskunhalas 114 Kormányos Antalné Szeged 118 Lippai Ferenc Szeged-Felsőtanya 129 Szűcs János Szeged 479 * 1912-ben Terbe Mátyás örököse nevén ** 1912-ben Vékony Ferenc nevén, aki valószínűleg a majsai bevándorlók örököse Az első telepesek többsége 10-20-30 holdon kezdett gazdálkodni és az emlékezések szerint számos jövevény tudott 40-50 hold pusztát vásárolni. A benépesülő puszták társadalmát és annak változását más fejezetben vesszük vizsgálóra. A község népessége. Prónayfalva faluvá válása 1872-től a különböző népességi statisztikákból, történeti demográfiai forráskiadványokból roppant nehéz magának Tázlárnak - a volt pusztának (!) — a népességét megállapítani, mivel az egyházi sematizmusok Tázlár-Bócsa lakosságát vették számba, a Magyar Statisztikai Közlemények kötetei pedig a Tázlárhoz csatolt Harka és Kötöny puszta lakóit is regisztrálták. A bevezetőben éppen Tázlár példáján szemléltettük a forráskritikát alkalmazó népesség-rekonstrukció szükségességét és problémáit. Áttekinthetőbbé teszi a népesség számbavételét Kisbócsa, Nagybócsa és Zöldhalom 1907-ben történő különválása. Tázlár elöljárósága nem tudott megbirkózni a hatalmas területen egyre növekvő népesség iskoláztatásával, egészségügyi ellátásával. Hat elemi népiskolára lett volna szükség, de a századfordulóig csak kettő létesült: Tázláron a volt Beniczky-kastélyban és Bócsán az ún. Kosztra-iskola. A legnépesebb római katolikus közösségnek nem volt temploma, a kisszámú baptista gyülekezet viszont Tázláron 1894-96-ban templomot épített. A kalocsai érsekség végül a Beniczky-kastélyt kápolnává alakíttatta és ott önálló plébániát létesített. Nagy esemény volt a község életében, amikor a földesúri lakból átalakított kápolnát 1906. október 1-én átadták rendeltetésének.

58 Az egybekeltek anyakönyvének első bejegyzése 1906. november 5-én keltezett. Kisbócsa, Nagybócsa és Zöldhalom 23329 kat. hold területen Bócsa néven 1906-tól önálló községgé alakult, Tázlár nevét pedig Prónay Dezső báró, a nemzeti ellenállás jelentős személyisége iránti tiszteletből, belügyminiszteri engedélyM BOROVSZKY Samu 1910. 121., SZABADI Pál 1997. 73-76. 41