Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

lyel 1907. július 19-én a Prónayfalvára változtatták.

5

9 Harka és Kötöny puszta a jogutód Prónayfalva közigazgatási hatáskörében maradt. Prónayfalva képviselő-testülete úgy határozott, hogy házhelyeket parcelláz, de a falu helyéül nem a kápolnává alakított kastély, újabb népi megnevezéssel „templomiskolcf' körüli természetes településmagot, hanem az attól 2,5-3 km-re lévő Schváb-major telephelyét és a mellette fekvő földeket választotta. Ez is a Soltvadkert-Kiskunmajsa-Szeged közötti út mellett volt, ahol a KiskunhalasKecskemét közötti földút azt keresztezte, de területén csak a major és a 18. századi csárda épületei állottak. A major épületeit, 12 hold földdel megvásárolta a képviselő-testület és meghirdette 145 db, 500 négyszögöles porta értékesítését. Minden házhelyhez 3 hold homoki erdőt osztottak és 50 telekhez fél hold közös használatú, vályogvetésre alkalmas agyagtelep, ún. váljogos tartozott. A telek árát 900 koronában állapították meg és foglalóul 90 koronát kellett letenni.

6

0 8. ábra. A Beniczky család 1830 körül épített kúriája, 1906. október 1-től kápolna és plébánia. 1940 táján készült archívfotó. A falutelepen kispénzű szegényparasztok, cselédemberek vásároltak telket. Sörös János hódmezővásárhelyi kubikos két testvérével együtt 1908-ban vásárolt portái. A telek és a határbeli 3 hold vételárát éveken át törlesztették. Egyik testvére utóbb tanyát épített, másik Pírtón (Kiskunhalas határában) út kaparó lett. 1907-1908-ban Tázlár-Prónayfalva elindult az eszmei községből faluvá válás hosszú, több évtizedes útján. 5' BOROVSZKY Samu 1910. 121., SZABADI Pál 1997. 73. 6

0 SZABADI Pál 1997. 75-78. 42