Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

formája a több megtakarítással rendelkező, pénzes embereknek kedvezett. A szegényparasztnak inkább a gyenge minőségű, buckás futóhomok jutott, a másikra rálicitáló parasztember a jobban termő, barnás homokot, réti földet is meg tudta szerezni. A szerzett jogon való pusztarészhez jutás, a kiskunsági és jászsági településektől megváltott pusztákon, megint a tehetős paraszt családoknak jelentett előnyt. A parcellázásoknak ezek a sajátosságai határozták meg a benépesülő puszták társadalmi színképét, amit végül külön fejezetben tárgyalunk. A/ FÖLDESÚRI, URADALMI BIRTOKOK PUSZTÁI 1. Tázlár Tázlár puszta a 18. században, öt más környékbeli pusztával együtt, a Kiskőröst 1718-ban felföldi szlovákokkal benépesítő Wattay-család birtoka. A földbirtokos haszonbérbe adta a pusztákat és Tázlárt hosszú időn át a kiskőrösi jobbágyok bérelték. Egy 1801-ben kötött bérleti szerződés szerint Kiskőrös lakói Tázlár, Kisbócsa, Kaskantyú, Tabdi, Csengőd pusztát és Szűcsi puszta egy részét hat esztendőre, évi 12 ezer forintért vették bérbe a földesúrtól.

3

8 A pusztán haladt át a Kecskemétről Bugacon át Halasra és a Kiskőrösről Majsán keresztül Szegedre vezető út, amelyek kereszteződésénél 1784-ben már csárda állott. A csárda közelében és a S^ékes-tóió\ keletre művelt szántóföldek terültek el.

3

9 A 19. század első felében beházasodás révén az Okolicsányi és a Kubinyi nemesi család jutott kisebb-nagyobb pusztarészhez. Az Okolicsányi családhoz tartozó Beniczky Márton 1830 táján építtette klasszicista stílusú, 12 szobás kúriáját és majorját, a Kubinyiek pedig a kecskeméti út mellett létesítettek majorságot.

4

0 Az 1830-as években a pusztán 20 római katolikus, 71 evangélikus és 12 református vallásút, összesen 103 lakost vettek számba,

4

1 akik az ott élő birtokosok családján kívül a majorokban dolgozó cselédek és családtagjaik lehettek. Többségük evangélikus vallású kiskőrösi szlovák volt. 1850-ben a közel 14 ezer hold kiterjedésű pusztán 2700 hold szántóföld, 2100 hold kaszáló, 2800 homoki erdő és 5815 hold homokos .legelő terült el,

4

2 ami dokumentálja, hogy a földesúri majorok fő üzemága az állattenyésztés: bizonyára a szarvasmarha- és a juhtartás volt. 38 MESKÓ Sándor 1989. 119-125. I. katonai adatfelvétel: Coll. XVI. Sectio 29. A csárda jelölése: Tászlár W. H. ->° SZABADI Pál 1997. 46., 56. 4

1 Két forrásunk ugyanazt a népességet tünteti fel: Schematismus venerabilis cleri archi-dioecesis Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1834. Posonii. 1835., FÉNYES Elek 1843. 390. 4

2 FÉNYES Elek 1851. IV. 191. 32