Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Az 1840-es évektől a népesség mérsékelten gyarapodott, miközben a különböző vallás felekezetű cselédség száma gyakran változott.

4

3 A puszta a szomszédos Vadkert község egyházainak filiája volt. űr$j>oÁny V y »/ ^ i / f Zöldhalom • i V Oi J** "^Tetöhegyes Nagy-Bócsa s BagÁ ^ j« \ » pBócsa\ 3 FischerBócsa h <st TÁZtÁR /PUSZTA yf f KŐTÖNY PUSZTA HARKA PUSZTA' 4. ábra. Az 1872-ben szervezett Tázlár nagyközség határa, a hozzá tartozó Bócsa, Kötöny és Harka pusztával. Az ábrát az 1912. évi kataszteri térkép alapján Juhász Antal szerkesztette. Jelmagyarázata: 1. Greskovits (Abonyi)-major, 2. Szappanos-major, 3. Bagi major, 4. Beniczky-major, „Kastélymajor", 5. Sigray-, utóbb Font-major, 6. Fischer major, 7. Font Jakab majorja, 8. Faragó tanya 4

1 Schematismus ... 1848. Posonii. 1849. 112. Schematismus cleri archi-dioecesis Colocensis et Baesiensis ad annum Christi 1857. M. Theresiopoli. 42., Schematismus 1865. Coloczae. 37., Schematismus ... 1872. Colocae. 31. 33