Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Az 1879-ben is Szélmalmos Páhmak nevezett Pejacsevics-major helyén és körülötte faluszerű telep bontakozott ki. A térkép arról bizonykodik, hogy a majorságnak legalább három, 35-40 m hosszú épületét nem bontották el: ezek cselédházak és istállók lehettek. Előbb a régi hajtóútról derékszögben leágazó utcán osztottak házhelyeket, majd még két párhuzamos és egy keresztutcát mértek ki. A kataszteri térkép szerint 1896-ig Szélmalmos Páhiban 58 lakóház épült, a vele egyidejű birtokrészleti jegyzőkönyvben pedig 61 házzal beépített porta szerepel. 34 család csak házat, 22 család egy, 5 család több gazdasági épületet is készített. Mellékletül közöljük a falumagban 1896-ig házzal és házhellyel bírók jegyzékét. Forrásunk születési helyüket nem jelöli, de az izsáki halotti anyakönyvekből ismerjük számos telepes származását: a Cseh, Hóstya, Pálfi család tagjai Jászladányról, a Balázs, Józsa, Molnár, Vágány család tagjai Tápiógyörgyéről, a Besze és Ficsór család Kiskunfélegyházáról, a Kurucz és Megyes család tagjai Lajosmizséről, a Haszillók Kecelról költöztek Páhira.

13

1 A Jászságból, Tápióságból történő migráció arra enged következtetni, hogy a parcellázást újságokban és dobolás útján meghirdették. A telepesek 1896-ig megalakították a Szélmalmos Páhi közbirtokosságot, amely 1115 négyszögölnyi telken iskolát építtetett. A lakók szükségleteit özv. Kaufmann Jakabné Léderer Száli szatócsboltja látta el. A községháza viszont a korábban létesült Kaskantyú-Zsizsnyik telepen épült. A parcellázás után nem csupán Kis-Páhiban, hanem más határrészen, pl. Szélmalmos Páhi környékén is épültek tanyák. 1896-ban 62 tanya volt Páhi határában, viszont több család élt az úri birtokok kiosztásakor parcellázott, ún. telepítvényeken, mint tanyákon. Ujabb tanyák a parasztbirtok osztódásakor és a 20. századi parcellázások után épültek. A lezajlott parcellázások megváltoztatták Páhi birtokszerkezetét. A változásokat az 1895. évi Gazdacímtár helyi adatsorával dokumentáljuk:

13

2 Neve A gazdálkodó Birtoklási foglalkozása jogcíme A gazdaság területe (kat. hold) Helye Bácsi Gábor Bális István Beck Lajos Bihaly László Braun Ferenc özv. Burian Gábomé Dancza József földbirtokos földbirtokos földbirtokos földbirtokos földbirtokos földbirtokos földbirtokos tulajdonos tulajdonos tulajdonos tulajdonos tulajdonos tulajdonos tulajdonos 237 214 437 123 460 182 112 Tabdi Közép-Kaskantyú Páhi 13

1 Izsák, Rk. Plébánia, Meghaltak anyakönyve 1894. aug. - 1903. dec. 31. 13

2 A magyar korona országainak 1895. évi gazdacímtára. Bp. 1897. 228-229. 87