Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Neve A gazdálkodó foglalkozása Birtoklási jogcíme A gazdaság területe (kat. hold) Helye Dégenfeld József gróf megyei főispán tulajdonos 629 Csengőd Deutsch József földbirtokos tulajdonos 1558 Csengőd Doba János földbirtokos tulajdonos 187 Guttmann Adolf és tsa földbirtokos tulajdonos 701 Csengőd Győrffy Zsigmond és tsa haszonbérlő haszonbérlő 157 Páhi Horváth József tanár tulajdonos 102 Csengőd Horváth Kálmán földműves tulajdonos 115 Csengőd Kis Mihály földbirtokos tulajdonos 115 Páhi Kohanecz János földbirtokos tulajdonos 166 Kovács K. Ferenc földbirtokos tulajdonos 166 Csengőd Kovács Kurkó Antal földbirtokos tulajdonos 214 Czebe Litauszki János földműves tulajdonos 146 Közép-Kaskantyú Papp Péter földbirtokos tulajdonos 179 Pszota Mihály földműves tulaj, és bérlő 299 Páhi Sárkány István földbirtokos tulajdonos 908 Alsó-Kaskantyú Sárkány József földbirtokos tulajdonos 2282 Alsó-Kaskantyú Schaffer József földbirtokos tulajdonos 231 Páhi Spitzer Mór földműves tulajdonos 361 Páhi Strassburger Antal földbirtokos tulajdonos 1319 Páhi Szógyi Mihály földbirtokos tulajdonos 145 Csengőd Tapody János földműves tulajdonos 158 Csengőd Telegdy Lajos földbirtokos tulajdonos 816 Kaskantyú Tóth István földbirtokos tulaj, és bérlő 2059 Kaskantyú Török Bálint földműves tulajdonos 125 Trischler testvérek földbirtokos tulajdonos 115 Varga János földbirtokos tulajdonos 195 Kisbócsa A nemesi birtokosok közül csak Dégenfeld József tartotta meg birtokát (vagy annak egy részét). Az 1879-ből ismert középbirtokosok közül megtartotta földjét Deutsch József, Strassburger Antal, a Spitzer-örökös, a Sárkány-család két sarja gyarapította is birtokát, a Soós-örökösök kaskantyúi földjét, gazdaságát és más birtokrészeket pedig Tóth István vásárolta meg. A birtokszerzéssel Tóth István lett a második nagy földbirtokkal rendelkező, de birtokának több mint a fele homoki legelő és erdő volt. Külön elemzést érdemelne a földbirtokosok és nagygazdák földhasználata, gazdaságuk fölszereltsége, ám ez feszítené munkánk kereteit. Meg kell elégednünk azzal, hogy a több száz holdas páhii birtokosoknak jóval nagyobb volt a legelőjük és rétjük, mint a szántóföldjük. Ez a táj talajviszonyaiból is adódott, de a nagy gazdaságokban a földek használatát döntően az határozta meg, hogy az állattenyésztés - főleg a marhatartás - volt a fonto88