Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 3. Tanyai (pusztai) iskolák
3. Tanyai (pusztai) iskolák A benépesülő pusztákon eleinte egy-egy gazda adott helyet a gyermekek tanítására üresen lévő házában vagy tanyája egyik szobájában. A nagytájról az 1830-as évek végéről, 1840—41-ből értesülünk a tanyai népoktatás első nyomairól, Kalocsa és Szeged határából. 60 0 Szegeden „fiókoskolá"-nak illetve „mozgó" iskolának nevezték a népoktatásnak ezeket az önkéntes kezdeményezésű otthonait. írni, olvasni, számolni tudó obsitos katonát, vándor mesterlegényt, kicsapott diákot fogadtak tanítónak. Ellátásukról maguk a szülők gondoskodtak. Szerte az Alföldön így kezdődött a tanyán élő családok gyermekeinek oktatása. Az első állandó tanyai iskolákat Szeged városa építtette 1853-ban, ahol már képesített tanítók dolgoztak, de más városok, falvak határában még évekig tanyákon folyt a népoktatás. Kecskemét külterületén az 1856/57-es tanévben tíz pusztai népiskola létesült és valamennyi bérelt épületben. 60 1 Vizsgált területünkön az 1850-es évek közepén Szánk pusztán építették az első iskolát. A kunszentmiklósi jegyző 1855-ben jelentette a presbitériumnak, hogy a szanki lakosok hajlandók saját erejükből iskolát építeni, ha a tanács átengedné erre egy juhszín helyét és az erdőből fát adna az építkezéshez. A szándék megvalósult és a főbíró rövidesen jelenthette a tanácsnak: „...felsőbb rendelkezésre, részint Szánk puszta áldozatából, részint a város ajándékából az iskola kész." Az 1855/56. iskolai évben már tanító oktatott a szanki református elemi iskolában. 60 2 1856 decemberéből tudunk a Kecskemét birtokában lévő Monostor pusztán, Tréfás Tóth József gazdától bérelt tanyában működő iskoláról. 60 3 A kalocsai érsekmegyéhez tartozó puszták közül elsőként Kaskantyún kezdődött a népoktatás: elemi iskolájában Láng Péter tanító 1865-ben 11 tanulót oktatott. Az iskolát az egyházi főhatóság állította, s az építésre 1874-ben 425 forintot fordított. 1877-ben az elemi iskola 1—6. osztályába 42 tanuló, az ismédó iskolába 6 tanuló járt. Ugyanakkor a pusztán 133 római katolikus és 140 evangélikus vallású lakos élt. 60 4 1862—63-ban a szanki református elemi iskolába 31 gyermek járt: 25 református és 6 római katolikus vallású. A tanulók létszáma és a felekezeti arány az 1880-as évekig alig változott. 60 5 Az 1904/1905. tanévben a szanki reformátusok 41 tanköteles (6—12 éves) gyermeket tartottak számon, s közülük 36 járt iskolába. 60 6 «*> BÁRTH János 1975. 139-141., JUHÁSZ Antal 1989. 98. «" HORÁK Béla 2002. 38-40. 60 2 JANÓ Ákos 2002. 67-68. HORÁK Béla 2002. 44. 60 4 Schematismus cleri archi-dioecesis Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1865. Coloczae. Scholae Elementares cím alatt. A kalocsai érsekmegye népiskoláinak és tanüggyel foglalkozó egyéneinek évkönyve. 1877. Kalocsán, 9-10. «'s JANÓ Ákos 2002. 69. 60 6 A Dunamelléki ev. ref. egyházkerület névtára az 1905-ik évre. Szerk. Ádám Kálmán. Bp. 1905. 78. 335
