Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 3. Tanyai (pusztai) iskolák

Évtizedekig jobbára az egyházi hatóságok építtettek tanyai iskolákat, a telket módos gazdák ajánlották fel, vagy kedvezményes áron tőlük vásárolták. A 19. század vége felé, ahogyan „besűrűsödött" a határ népessége, községi képviselő-testületek vállalkoztak az igények kielégítésére, saját költségükön illetve államköltségen. Példa erre Orgovány, ahol 1879-ben csak a református felekezetnek volt elemi iskolája, 1896-ig pedig községi iskola is épült. 1902-ben Szánkon 3 állami, 1 református és 1 római katolikus, Móricgáton 2 állami elemi népiskola működött.

60

7 Tázláron a Beniczky család volt kastélyában - mely tulajdonképp klasszicista stílusú, földszintes kúria — 1885-ben kezdődött a népoktatás. Pár év múlva Haynald Lajos érsek megvásárolta az épületet és 1906 őszére az érsekség költségén átalakított kúriában templom, plébánia és iskola kapott helyet. 70. ábra. A nagybócsai Kosztra-iskola. Archívfotó Tóth József gyűjtéséből. A tázlári református gyülekezet 1903-ban vásárolt Sváb Imre földbirtokostól iskolatelket. 1904 februárjától a hódmezővásrhelyi származású Égető István tanyájában taníttatták gyermeküket, majd 1907-re fölépítették a református iskolát.

60

8 A Prónayfalvának „átkeresztelt" községben 1912-ben két római katolikus iskola működött 189 tanulóval, egy református 55 tanulóval és egy községi népiskola 42 tanulóval.

60

9 A szomszédos Nagybócsán 1890 táján szintén egy gazda tanyájában kezdődött a rendszeres tanítás. A tanya mellé haranglábat állítottak, harangjának felirata: „Öntötte Baditsi Sándor Baján, 1894." A házat utóbb állandó iskolává 60

7 FORCZEK Zoltán 1977. 43. 60

8 VAS Laura: Tázlár benépesedése, különös tekintettel a református vallásfelekezetekre. 1999. Kézirat. «» SZABADI Pál 1997. 80. 336